Az akác virágzása időjárástól függően május elején vagy közepén történik. Ez a kéthetes időszak vidékünk méhészei számára az egyik legmeghatározóbb periódus. Az ötödik generációs méhészcsalád örökségét a szabadkai Csincsák Norbert viszi tovább, aki a két évvel ezelőtti súlyos veszteségei után jelenleg 50 kaptárral dolgozik. A méhész a Tejpiacon árulja különféle mézeit, de házhoz szállítást is vállal. A termelő bizakodó az idei termés tekintetében, ugyanakkor azt is elmondta, hogy a méz ára tavaly óta változatlan, ám a közeljövőben drágulás várható, annak ellenére, hogy nyáron a kereslet csökkenésére lehet számítani. A szakembert az idei akác- és repceszezonról kérdeztük.
Csincsák Norbert (Fotó: Kolovity Edina)
Lapunk kérdésére Csincsák Norbert elmondta, hogy a méhészek bizakodóak, mert ha továbbra is marad a meleg időjárás és az éjszakák nem hűlnek le, akkor az akácméz tekintetében jó termésre számíthatnak.
– A repce már elvirágzott, április első felében kezdett nyílni. Minimális egybeesés volt az akác és a repce virágzása között. Amikor véget ér a repcevirágzás, átvisszük a méheket az akácra, és az akác első napjaiban pörgetjük ki a repcemézet. Nálunk a repcemézbe akácméz is kerül, az utána pörgetett akácméz viszont már tiszta akác. Az akác után a mezei virágok következnek, ami elsősorban napraforgóból áll, és ezzel a szezon záródik Szabadka területén – taglalta a méhészgazda.
A méhészek számára az atkák elleni védekezés fontos feladat. Ahhoz, hogy a méhek egészségesen vészeljék át a telet, a fertőzöttséget a minimumon kell tartani.
– A télen nagyobb méhpusztulás nem volt. Jó telelési évnek mondhatnám. A méhek jó állapotban jöttek ki a télből. A kaptáraknál a tavaszi munkálatok március elején kezdődtek. Az első munkálat az aljzatdeszkák letisztítása volt, majd felmértük, hogy milyen állapotban vannak a méhcsaládok. A virágokban nem volt fagykár, inkább a szárazság okozott gondot, így a repce a virágzása idején kevesebb nektárt tudott termelni – magyarázta lapunknak az árus.
A méz minőségét és eltarthatóságát alapvetően a tisztasága és a nedvességtartalma határozza meg, ami közvetlen kapcsolatban áll a szárazanyag-tartalommal.
A méhek által gyűjtött nektár nedvességtartalma kezdetben akár 70 százalék is lehet. Az első osztályú méz nedvességtartalma 18 százalék.
– Egyelőre a tavalyi árak szerint dolgozom, de várható áremelkedés. A virágméz kilogrammja 800 dinár, a mezei mézé 850, a repcemézé 800, az akácmézé pedig 1200 dinár. Az akácméz drágább, és sajnos nincs rá nagy kereslet. Viszont vannak olyan emberek, akik kizárólag ezt fogyasztják, mert például allergiások a virágporra, az akácmézben pedig nincs virágpor. A magyarországi és németországi vásárlók általában nagyobb mennyiségben keresik az akácmézet. Ahogy melegszik az időjárás, úgy drasztikusan visszaesik a mézfogyasztás. Nálunk a mézet elsősorban télen teába vagy édesítésre használjuk, nem terjedt el a vitaminforrásként való fogyasztása. Nyáron a fogyasztás jelentősen visszaesik, akár a felére, harmadára is. Szeptembertől, az iskola kezdetével, valamint a hidegebb idő beköszöntével és a vírusok terjedésével újra növekedni kezd a vásárlási kedv – hangsúlyozta az eladó.
A méhész kiemelte, hogy minden mézfajtának megvan a maga sajátossága és jótékony hatása. Elmondása szerint az akácméz a virágpor hiánya miatt jó hatással van a szívizmokra és a vérkeringésre, valamint gyulladáscsökkentő hatása is ismert. Az olajrepce ezzel szemben sok virágport tartalmaz, ezért az immunrendszer erősítésére, valamint a húgyutak, a vesék és a petefészek működésének támogatására ajánlják. Hozzátette, hogy ez utóbbi az egyetlen olyan hazánkban megtalálható mézfajta, amelynek pH-értéke lúgos, míg a többié savas.
Nyitókép: Az akácvirágzás a méhészek legmozgalmasabb időszaka (Fotó: Benedek Miklós)
