A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége közölte, hogy megállapodásra jutott a szerb kormánnyal a gazdasági program végrehajtásának második felülvizsgálata keretében, amelyet az IMF végrehajtó tanácsának még jóvá kell hagynia. Az IMF küldöttsége a szerbiai látogatás végén kiemelte, hogy Szerbiában a gazdasági növekedés lelassult, mivel a gazdaság megérezte a globális kereskedelmi feszültségek, a politikai bizonytalanságok, a tüntetések, valamint a NIS elleni szankciók hatásait.
A gyenge mezőgazdasági hozamok ismét nyomást gyakoroltak az élelmiszerárakra, ugyanakkor az infláció szeptemberben csökkent, ami elsősorban a kereskedelmi árrés korlátozásának köszönhető.
Hozzáteszik, hogy Szerbia jól pozicionált a növekedés folytatására, a bankszektor ellenálló, a devizatartalékok magas szinten vannak, az államadósság pedig alacsony.
A kormány továbbra is azon munkálkodik, hogy a költségvetési hiányt 2025–2027 között a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartsa, valamint betartsa a közszféra béreire és a nyugdíjakra vonatkozó fiskális szabályokat. A kormányt támogatják a költségvetési és strukturális reformok, valamint az energetikai szektor reformjának megvalósításában – áll az IMF közleményében.
Az IMF képviselőjének előrejelzése szerint Szerbia GDP-növekedése az idén 2,1 százalék lesz, ami elsősorban az alacsony állami beruházásoknak, a külföldi közvetlen beruházások visszaesésének és a gyengébb fogyasztásnak köszönhető. Az előrejelzés szerint a gazdasági növekedés jövőre ismét eléri a 3 százalékot, a háztartások jövedelmének folyamatos növekedése, a kedvező hitelfeltételek, valamint az energiaellátás bizonytalanságainak rendezése révén. Az infláció várhatóan mérsékelten emelkedik 2026-ban. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 6 százalékára nőhet, majd csökkenés várható, miközben a devizatartalékok stabil szinten maradnak.
Úgy értékelték, hogy a NIS-szankciók és a politikai feszültségek gyengíthetik a gazdasági aktivitást, ám a kockázatokat enyhíthetik a magas devizatartalékok, az állami betétek, az ellenálló bankszektor és a mérsékelt államadósság. A költségvetési hiány GDP-arányos, 3 százalékos korlátozása, amely megfelelő egyensúlyt teremt az aktuális kiadások és a beruházások szükségletei között, a gazdaságpolitika alapvető horgonyát jelenti.
Az IMF megítélése szerint a kormány elkötelezett a fiskális átláthatóság javítása mellett.
Az energetikai szektor reformja előrehalad, de további erőfeszítésekre van szükség az energetikai állami vállalatok pénzügyi fenntarthatóságának és működési hatékonyságának biztosítása érdekében. Szerbia különféle kulcsfontosságú energetikai beruházásokat hajt végre, és tekintettel az ágazat jelentős finanszírozási igényeire, a legjövedelmezőbb projektek előtérbe helyezése döntő jelentőségű lesz mind a gazdasági eredmények, mind az energiabiztonság javítása szempontjából – állapította meg az IMF missziója.
Az IMF küldöttsége üdvözölte a szerb kormány szándékát, hogy február végéig megszüntessék a kereskedelmi árrés korlátozását. Ezenkívül kedvezően értékelték, hogy az állam szeretné rendezni a NIS elleni szankciók ügyét, szavatolva ezzel az ország zavartalan kőolajellátását.
Nyitókép: Đuro Macut miniszterelnök (középen) az IMF küldöttségével tárgyal (Fotó: Beta)
