Szerbia számára nagyon jelentős, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pozitívan vélekedett az ország gazdaságpolitikájáról, mivel a külföldi befektetők és partnerek nagy figyelemmel kísérik az IMF ajánlásait és értékeléseit – közölte Nebojša Savić.
A megállapodás lényege, hogy támogatást nyújtanak a gazdasági növekedés javításához. Szerbiának már nincs gondja a fizetőképességgel, az államadóssággal vagy az eladósodottsággal. Most csupán tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogyan fejlesszük a növekedést ezekben a körülményekben. Arra a kérdésre, hogy mitől függ a gazdasági növekedés, azt válaszolta, hogy elsősorban a jó termelékenységtől és versenyképességtől. Hozzátette, hogy az új globális körülmények között kulcsfontosságú, hogy Szerbia megtalálja a növekedést elősegítő tényezőket.
– Az első helyen a mesterséges intelligencia, valamint a hozzá kapcsolódó teljes infrastruktúra kiépítése áll, továbbá az energetika fejlesztése, mivel energetika és energiabiztonság nélkül semmit sem lehet elindítani. Szerbiának megoldást kell találnia az energiabiztonság szavatolására. Ennek egyik eleme a zöldenergia, a másik pedig az atomerőmű-fejlesztés. Szerbiának van némi vízenergia-potenciálja, de mit teszünk az aszályos években? Szeretnénk mellőzni a szénhasználatot, de nem úgy, ahogyan Európa, ahol 2035-ig megszűnnek a hőerőművek – fejtette ki Savić.
Rámutatott arra, hogy Szerbia fejlesztési modellje a hazai fogyasztás és a kivitel növekedésére épül. – A befektetők körében óvatosság figyelhető meg, ezért elengedhetetlen az üzleti környezet fejlesztése. Az egyik fő növekedési hajtóerő az autóipar, elsősorban a kragujevaci Stellantis gyár, amely jelentősen növelte a termelést. A feldolgozóipar is növekszik, beleértve a gyógyszeripart és az abroncsgyártást, ami az ágazat fellendülését jelzi. Jelentős növekedést mutat a kiskereskedelem is, ugyanis elérte a 14 százalékot. Ez elsősorban a hazai kereslet erősödését és az életszínvonal javulását jelzi. A mai körülmények között fejlesztési modellünk részben a hazai fogyasztás növekedésére és az export bővítésére épül. Ugyanakkor fontos ezeket az eredményeket kontextusban vizsgálni, mivel az előző év első negyede a már említett körülmények miatt a fogyasztás visszaesésével járt – fogalmazott Savić.
A külföldi befektetések visszaeséséről elmondta, hogy ez a globális gazdasági folyamatok következménye, de Szerbia továbbra is megőrzi vezető pozícióját a régióban.
Tavaly a külföldi, közvetlen befektetések értéke valamivel 3 milliárd euró fölött volt, a legmagasabb a Nyugat-Balkánon. Ugyanakkor csökkenés történt a korábbi évekhez képest, és szükség van a hazai magántőke további erősítésére. A kulcs az üzleti környezet további javítása.
Rámutatott arra, hogy az IMF magasabb inflációt jósolt, ami végül nem következett be. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy továbbra is kiszámíthatatlanok a globális körülmények, különösen az energiaszektorban.
Ki tudja most megmondani, mennyi lesz a kőolaj ára, nem három hónap múlva, hanem holnap? – tette fel a kérdést Savić.
Nyitókép: Az IMF küldöttsége Belgrádban (Fotó: Beta)
