Az újvidéki vasútállomás előtt már évtizedek óta a város iparosodására és vasúti múltjára emlékeztető gőzmozdony áthelyezése is szóba került annak a tervezett emlékműnek a kapcsán, amelyet az állomás előtetőjének leomlása következtében elhunytak emlékére állítanának fel. A mozdony áthelyezésének lehetőségét az emlékműpályázat győztes tervének bemutatóján vetették fel, ám a részletekről egyelőre semmit sem közöltek. A nyilvánosság figyelmét elsősorban a monumentális, hatalmas kőtömbből álló emlékműterv kötötte le, miközben szinte észrevétlen maradt az a felvetés, hogy a vasútállomás talán legismertebb jelképe, a régi mozdony új helyre kerülhet. A bemutatón nem hangzott el sem indoklás, sem az, hogy pontosan hová költöztetnék az ipartörténeti emléket. Az emlékmű tervpályázatának eredeti dokumentációja nem tartalmazta a mozdony elmozdításának lehetőségét, így továbbra sem teljesen világos, hogy a vita tárgyát képező emlékmű végül pontosan hol lesz felállítva.
A 021.rs hírportál emlékeztet arra, hogy eleinte valószínűsíthető volt a vasútállomás és a helységközi autóbusz-állomás közötti terület, most azonban úgy tűnik, hogy inkább a parkolótérhez közelebbi részen alakítanák ki az emlékhelyet.
A MAV gyártmányú, 375.956 jelzésű gőzmozdony csaknem negyven éve áll már a vasútállomás előtt. A Budapesten, 1925-ben gyártott gép Jugoszláviában a JŽ 51-007 jelzést kapta, és valamikor régen utasokkal teli vagonokat húzott Újvidékre. Legnagyobb sebessége óránként 60 kilométer volt, a mozdonyt 1988. április 15-én helyezték el múzeumi kiállítási tárgyként az állomás előtt, az újvidéki vasúti közlekedés megindulásának 105. évfordulója alkalmából. A helyszínen egy bronzból készült vasutasemlékmű is található. A gőzmozdonyt legutóbb 2022-ben újították fel részben, az Újvidék–Belgrád gyorsvasút megnyitásának idején. A mozdony nemcsak közlekedéstörténeti érdekesség, hanem filmes múltja is van: feltűnik az Andremo in città című olasz film nyitójelenetében, amelyet 1966-ban forgattak Újvidék környékén.
Az emlékműpályázaton Goran Čpajak akadémiai képzőművész és Zoran Tucić építészmérnök terve bizonyult a legsikeresebbnek. Az indoklás szerint a központi elemként szolgáló, masszív kőlap egyszerre kívánja elénk tárni a tragédia súlyát, a csendet és a figyelmeztetés gondolatát.
Nyitókép: A vasútállomás épülete előtt álló gőzmozdonyt 1925-ben gyártották Magyarországon (Ótos András felvétele)
