A magyarországi Szarvas melletti Ezüstszőlőben megtartott idei Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok keretében a XXVIII. Aratónap díszvendége Kúla volt. A Népkör Magyar Művelődési Központ vezetőségét és csoportjait Valka Károly, Kúla alpolgármestere kísérte el, aki visszaérkezésük után elmondta, két napig tartózkodtak Szarvason, ahol felavatták azt a kopjafát, amelyen a nyugat-bácskai település neve és címere, valamint a Népkör MMK címere szerepel. A tartományi kormány és számos vajdasági település képviselőivel együtt több jelentős eseményen is részt vettek, ezzel is erősítve a magyarság összetartozását.
− Második alkalommal jártunk hivatalos delegációként az eseménysorozaton, amelyen a jeles nap alkalmából minden évben vendégül látnak egy, a történelmi Magyarországhoz kötődő közösséget – fogalmazott Valka Károly.
– Ezzel is ápolják a barátságokat, őrzik a hagyományokat és erősítik a nemzeti összetartozást. Az idén kissé megváltozott a helyszín. A korábban a Körös partján álló zászlórudak közül hármat – a magyar, a székely és Szarvas zászlaját – a székelykapu közelébe helyeztünk át, melléjük pedig felkerült a vajdasági magyar zászló is. Az ottani polgármester szavai szerint a fő cél, hogy Szarvas zarándokhellyé váljon, ahová minden magyar ellátogathat, hogy tiszteletét tegye a nemzet előtt, és közösen emlékezzenek a történelem jelentős eseményeire – tette hozzá az alpolgármester.
A pénteki ünnepségen Hodálik Pál, Szarvas polgármestere is köszöntőt mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy Szarvas, a történelmi Nagy-Magyarország mértani középpontja nem csupán földrajzi értelemben fontos, hanem mélyebb, szimbolikus jelentéssel bír a helyiek és minden magyar számára – éljenek akár az anyaországban, akár a határokon túl.
Valka Károly ünnepi beszéde a szarvasi városközpontban (Fotó: Paraczky László)
Ótott Róbert, Vajdaság tartományi kormányának alelnöke felszólalásában szintén a Kárpát-medencei magyarság összetartozását hangsúlyozta, amelyet a Szarvason tartott zászlóavatás is szimbolizál.
− Nagy öröm és megtiszteltetés itt lenni Szarvason, a történelmi Magyarország középpontjában, egy olyan rendezvényen, amely széles körben megmozgatja a magyarságot határokon innen és túl. Ez az esemény nemcsak a magyarokat szólítja meg, hanem a velünk élő más nemzetiségeket is. Mi, akik a határon túlról érkeztünk, és a kisebbségi lét mindennapjait éljük, pontosan tudjuk, mekkora érték, ha a többségi nemzet figyelmet és tiszteletet tanúsít irányunkban. Itt most ezt élhetjük meg, csak éppen a másik oldalról. Egy különleges és emelkedett alkalmon vagyunk jelen, amelyen zászlót avatunk, de valójában közösséget, összetartozást és nemzeti identitást ünneplünk. A vajdasági magyar zászló felvonása nem pusztán ceremónia, hanem hitvallás. Üzenet a világnak és saját magunknak arról, hogy élünk, összetartozunk, és méltósággal, hittel tekintünk a jövőbe. Szarvas méltó helyszíne ennek a nemes pillanatnak. Ez a város nemcsak a magyar történelem élő tanúja, hanem a történelmi Magyarország földrajzi szíve is. Szimbolikus jelentőségű, hogy itt, a szív közepén, együtt dobbanhat a Kárpát-medencei magyarság minden tagjának a szíve. Mert valódi összetartozás csak akkor létezik, ha az szívből fakad, ha közös célok, értékek és hit köti össze az embereket – mondta Ótott Róbert.
Ótott Róbert és Valka Károly a vendéglátókkal és a huszárokkal (Fotó: Paraczky László)
Ezután Závoda Ferenc, a Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesületének elnöke, egyben a XXVIII. Aratónap házigazdája szólalt fel. Kiemelte, hogy a vajdasági magyar közösségekkel évek óta szoros kapcsolatot ápolnak. Példaként említette a székely zászló tavalyi elhozatalát, amely inspirációt adott számára, és úgy érzi, most sikerült felgyorsítani a közös ügyek előremozdítását.
− Vajdaságban hat-hét településsel van élő kapcsolatunk, és ugyanígy Romániában, a Bánságban, Erdélyben, a Felvidéken is ápolunk kapcsolatokat civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, sőt több szerződést is aláírtunk már – fogalmazott.
Hagyománnyá vált a Kárpát-medencei Barátság Búzájának összeöntése is. Minden határon túli csoport egy kis zsákban maroknyi búzát visz Szarvasra, amelyet ott megőrölnek, és egy nagy cipót sütnek belőle. Az idei búzákat Závoda Ferenc vette át, a kisült Barátság-kenyérből pedig Jakab István minden jelenlévőnek egy-egy szeletet nyújtott át. Búza érkezett Magyarcsernyéről, Szajánról, Székelykevéről, Torontáltordáról, a kárpátaljai Császlóról, a felvidéki Rozsnyóról, a magyarországi Ótelekről, az erdélyi Végvárról és más településekről is. A kúlai csoport búzáját Goga Zsolt, a Népkör elnöke öntötte a zsákba, a kenyérszeletet pedig Hugyik Karolina, a Népkör kulturális tanácsának elnöke vette át.
Kúla múltját és jelenét Hugyik Karolina ismertette a szarvasi közönséggel (Fotó: Paraczky László)
Az aratóünnepséget megelőző napon Szarvas központjában, a zenepavilonban kis műsort tartottak a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ szakcsoportjai. Hugyik Karolina ismertette Kúla város és a Népkör MMK történetét. Bemutatkoztak a csoportjaik is, fellépett a Cantilena énekkar, Vendel Gyöngyi vezetésével, a Gyöngyvirág gyermek énekcsoport, Hugyik Anna népdalokat énekelt, Hugyik Sára és Bajai Leon alkalmi verseket mondott el, a Százszorszép néptánccsoport pedig bukovinai táncokat mutatott be.
Szombaton a Kárpát-medence minden tájáról érkező csapatok felejthetetlen élmény részesei lehettek. Szarvas-Ezüstszőlőben felvonulással és zászlófelvonással vette kezdetét az Aratónap, majd felavatták a Kúla település által adományozott emlékoszlopot. Az eseményen részt vett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Dankó Béla és Herczeg Zsolt országgyűlési képviselők, Molnár Sándor, a Békés Vármegyei Közgyűlés elnöke is. Az emlékoszlopot Hodálik Pál polgármester és Valka Károly közösen leplezte le. Az emlékművet közös ima után Csipak Csaba plébános áldotta meg.
A Népkör Magyar Művelődési Központ néptánccsoportjának fellépése (Fotó: Paraczky László)
Tóth Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselője felszólalásában szintén az összetartozás fontosságát emelte ki.
− Ez a nap az összetartozás ünnepe, amikor mi, határon innen és túl élő magyarok tanúbizonyságot teszünk egymás támogatásáról. Ez a nap lehetőséget ad arra, hogy az anyaországi, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi és délvidéki magyarok találkozzanak, és érezzék, bár a történelem különböző országokba sodorta őket, mindannyian ugyanazon nemzettestből származnak és összetartoznak. Felemelő érzés itt lenni az Összetartozás emlékparkban, ahol a felállított oszlopok mind a magyar nemzet egységét hirdetik – mondta.
A hivatalos megnyitón megáldották az új kenyeret is, valamint felkérték Végvár képviselőit, hogy ők legyenek a következő Aratónap díszvendégei.
A nap folyamán hagyományos aratási bemutatóra is sor került, valamint megtartották a magyaros ételek főzőversenyét, amelynek eredményeit a zsűri a helyszínen értékelte.
A hivatalos program után a Népkör MMK műsora következett. A nézőket Valka Károly köszöntötte. Felléptek a Népkör MMK szakcsoportjai: a Gyöngyvirág énekcsoport, a Cantilena énekkar, a Százszorszép néptánccsoport, a Névtelen forgatag népi táncegyüttes, valamint Hugyik Sára és Losonczi Ferenc, akik feketelaki táncokat adtak elő. Hugyik Karolina két alkalmi verset szavalt, Hugyik Anna pedig népdalokat énekelt.
A műsor után táncos mulatság vette kezdetét az Intercity Band közreműködésével. Az est sztárvendégei Varga Miklós és Lagzi Lajcsi voltak.
A tavaly összegyűjtött Barátság búzájából sütött cipó (Fotó: Paraczky László)
Nyitókép: A kúlai Népkör elnöke, csoportjai, valamint Tóth Zoltán és Valka Károly az emlékoszlopnál (Fotó: Paraczky László)
