Óriási ütemben bővülhet az Intel gyártókapacitása. 7 milliárd euróba kerül az Intel legújabb gyára. Az írországi Leixlip területén már van gyárkomplexuma a vállalatnak, ám egy újabb üzemet is felhúznak, hogy növekedjen a termelőkapacitás.
Az Intel vezetése nemrégiben jelentette be, hogy 11 milliárd dollárnyi befektetést eszközöl Izraelben, amellyel hatékonyan fokozni tudja majd termelőkapacitását. A vállalat a jelek szerint óriási figyelmet fordít arra, hogy a tavaly nyári események ne ismétlődhessenek meg, vagyis ne legyen többi hiány termelőkapacitásból. Éppen ezért az említett beruházás mellett egy másikat is bejelentettek, ami ezúttal nem Izraelt, hanem Írországot érinti, ahol 7 milliárd euró értékben építenek új üzemet. A friss Intel gyárkomplexum Leixlip térségében helyezkedik majd el és abszolút nem lesz kicsi. A tervek szerint az új üzem, amely 110 000 négyzetméteres alapterülettel bír, ha elkészül, nem kevesebb, mint 1600 embernek ad majd munkát. Az új üzem a meglévő gyáregységek mellé kerül, amelyekben már most is több, mint 4500 ember dolgozik. Az új üzemre, illetve a korábban bejelentett bővítésekre és befektetésekre azért van szükség, hogy a vállalat megfelelő mennyiségben biztosíthasson különböző termékeket vásárlóinak, legyen szó nagy-, közepes- vagy éppen kisvállalkozásokról, de ezzel együtt a konzumer szegmenset is hatékonyabban szeretné kiszolgálni a vállalat az elkövetkező évek során. A tavaly őszi állapotokhoz képest egyébként már kezd enyhülni a processzorhiány, ami az árak alakulásában is megmutatkozik: végre kezd mérséklődni a legtöbb modell ára, igaz, elég lassú a tempó, a tavaly nyári szinthez képest pedig még mindig többe kerülnek a különböző processzorok.
Most már tényleg hozza az Ice Lake-et az Intel. A vállalat még az év vége előtt bemutatná a fejlesztés notebookokba szánt verzióját. Az asztali változatokban az integrált grafikus vezérlőről az Intel ezúttal is kihangsúlyozta, hogy 1 TFLOPS-os lesz a számítási teljesítmény. Az Ice Lake egyébként a második generációs 10 nm-es node-on készül, feltételezhetően ezért is beszél erről nyugodtabban az Intel, hiszen már láthatják, hogy tömeggyártás szintjén is bevethető eljárásról van szó. További fontos adat, hogy az új mobil platform támogatni fogja a Wi-Fi 6-ot, régebbi nevén az IEEE 802.11ax szabványt, valamint a Thunderbolt 3 kezelése is integrálásra kerül. A másik érdekes bejelentést a decemberben bejelentett hibrid x86-os rendszer tényleges kódneve végül Lakefield lesz, ebben a fejlesztésben debütál a Foveros 3D-s tokozási technika, amelynek segítségével az Intel egy olcsón gyártható, 22 nm-es node-on készülő, P1222-es jelölésű lapkára helyez egy nagy teljesítményű, P1274-es jelölésű, 10 nm-es compute chipet, majd az egész tokozáson még van egy PoP memória. A P1274-es compute chipben négy darab Tremont kódnevű Atom processzormag lesz, amit egy Sunny Cove mag (Ice Lake) egészít ki, míg az IGP erejét egy Gen11-es, nyilván alaposan megcsonkított dizájn szolgáltatja. A Lakefieldre egészen pici gépek lesznek építhetők, és itt az Intel nem nagyon akarja befolyásolni a partnerek alkotói szabadságát. Érdekes még a Project Athena, amely az AI és 5G technológiák beépítését segíti a partnerek számára.
Az Intel nagyot fejlődött videóprocesszor-tervezésben. Egyrészt, az Ice Lake processzorokba integrált, képért felelős Gen11-es iGPU kétszer olyan erős, mint a jelenlegiek Intel UHD grafikus vezérlése. Másrészt, már a 2019-es CES-en fény derülhetett az Intel tulajdon XE GPU kártyájáira amelyek szenzációs feldolgozó kapacitással és a támogatott technológiák tömkelegével érkezhetnek. Az Xe márkajelzés a hivatalosan még be nem jelentett Gen12 alapú megoldásokra vonatkozik, használata pedig 2020-ban indulhat meg 10 nm-es gyártástechnológiával. Az Xe márkajelzés klienspiacra szánt megoldásoktól az adatközpontokba szánt speciális gyorsítókig minden területet lefed majd. Az Intel Ice Lake processzorai szintén 10 nanométeres gyártástechnikával készülnek, azonban már 2019-ben megérkezhetnek. Az Ice Lake processzorok tervezési architektúráját Sunny Cove-nak nevezték el, megnövelt egyszálas teljesítménynyel rendelkezik, új utasításkészlettel (AVX-512), valamint jobb skálázhatósággal. A Sunny Cove-ban a másodrendű L2 Cache kapacitása is nőni fog a Core sorozat jelenlegi 256 KB-jától. Az 50%-kal nagyobb elsőszintű L1 adat gyorsítótár remekül jön. A processzorba integrált videóegységet, az aktuális processzorok Gen9.5 iGPU architektúrát, egyből a Gen11 követi és a Sunny Cove processzormagokkal együtt juthat szerephez. A Gen11 alapú iGPU-k már nem 24, hanem 64 EU-t kapnak (Execution Unit). Ezt a 64 EU-t összesen négy csoportra bontják, tehát valószínűleg 16-osával lehet majd letiltani ezeket a részegységeket.
Az Intel nagyot fejlődött videóprocesszor-tervezésben. Egyrészt, az Ice Lake processzorokba integrált, képért felelős Gen11-es iGPU kétszer olyan erős, mint a jelenlegiek Intel UHD grafikus vezérlése. Másrészt, már a 2019-es CES-en fény derülhetett az Intel tulajdon XE GPU kártyájáira amelyek szenzációs feldolgozó kapacitással és a támogatott technológiák tömkelegével érkezhetnek. Az Xe márkajelzés a hivatalosan még be nem jelentett Gen12 alapú megoldásokra vonatkozik, használata pedig 2020-ban indulhat meg 10 nm-es gyártástechnológiával. Az Xe márkajelzés klienspiacra szánt megoldásoktól az adatközpontokba szánt speciális gyorsítókig minden területet lefed majd. Az Intel Ice Lake processzorai szintén 10 nanométeres gyártástechnikával készülnek, azonban már 2019-ben megérkezhetnek. Az Ice Lake processzorok tervezési architektúráját Sunny Cove-nak nevezték el, megnövelt egyszálas teljesítménynyel rendelkezik, új utasításkészlettel (AVX-512), valamint jobb skálázhatósággal. A Sunny Cove-ban a másodrendű L2 Cache kapacitása is nőni fog a Core sorozat jelenlegi 256 KB-jától. Az 50%-kal nagyobb elsőszintű L1 adat gyorsítótár remekül jön. A processzorba integrált videóegységet, az aktuális processzorok Gen9.5 iGPU architektúrát, egyből a Gen11 követi és a Sunny Cove processzormagokkal együtt juthat szerephez. A Gen11 alapú iGPU-k már nem 24, hanem 64 EU-t kapnak (Execution Unit). Ezt a 64 EU-t összesen négy csoportra bontják, tehát valószínűleg 16-osával lehet majd letiltani ezeket a részegységeket.
Láthatatlan vírusokat rejthetnek az Intel processzorai. Sikerült ismét egy komoly sebezhetőséget azonosítani a chipekben - méghozzá most egy olyan durvát, aminek veszélyessége messze felülmúlja az eddig azonosítottakét. A kutatók által most felfedezett módszer révén ugyanis hackerek kémprogramot vagy vírust rejthetnek el a gépekben, méghozzá olyan módon, hogy azt se vírusirtók, de még biztonsági kutatók se tudják felfedezni. Erre az Intel újabb chipjeinek SGX és TSX technológiája ad lehetőséget számukra, amik segítségével egy titkosított területe tölthetnek be kódot, majd onnan manipulálhatják a nekik otthont adó gép működését. Mivel a szóban forgó SGX "ék" titkosítva van, annak tartalmához sem vírusirtók, sem más szoftverek nem tudnak hozzáférni - így nem tudják analizálni annak működését, és arra sem derülhet fény, hogy valójában kémszoftvert vagy más kártékony kódot rejt. Így utóbbi a lebukás gyakorlatilag legkisebb esélye nélkül tevékenykedhet a gépeken. A sebezhetőség az Intel 2015 előtt kiadott processzorait nem érinti, mivel azokon nem találhatók meg a szóban forgó SGX és TSX technológiák. Ugyanakkor a Skylake vagy újabb generációs chipek esetében a kihasználás nem csak lehetséges lehet, de ha megtörténik, akkor gyakorlatilag semmi esély sincs ennek észrevételére - ha csak a kártevő készítői nem hibáznak valami más ponton és buktatják le magukat vagy alkotásukat. Az, hogy az NSA kutakodhat mindenki számítógépében, régóta ismert, viszont azt, hogy vélhetően a részükről csipekbe tett módszerrel mások, hackerek is tevékenykedhetnek, már nehezebb elfogadni.
(Pcforum.hu, Ipon.hu és Prohardver.hu nyomán)
