Az idei Consumer Electronic Show kiállítást Las Vegasban január 8-tól 11-ig tartották, számítógépes felhozatalából szemezgetünk.
Most már tényleg hozza az Ice Lake-et az Intel. A vállalat még az év vége előtt bemutatná a fejlesztés notebookokba szánt verzióját. Az asztali változatokban az integrált grafikus vezérlőről az Intel ezúttal is kihangsúlyozta, hogy 1 TFLOPS-os lesz a számítási teljesítmény. Az Ice Lake egyébként a második generációs 10 nm-es node-on készül, amiről nagyon kevés tényleges adat van, leszámítva azokat a pletykákat, hogy jelentősen vissza lettek véve a paraméterek az első generációs, igazán impozáns fejlesztéshez képest. Feltételezhetően ezért is beszél erről nyugodtabban az Intel, hiszen már láthatják, hogy tömeggyártás szintjén is bevethető eljárásról van szó. További fontos adat, hogy az új mobil platform támogatni fogja a Wi-Fi 6-ot, régebbi nevén az IEEE 802.11ax szabványt, valamint a Thunderbolt 3 kezelése is integrálásra kerül. A másik érdekes bejelentést a decemberben bejelentett hibrid x86-os rendszerre vonatkozott. Ennek a tényleges kódneve végül Lakefield lett, ebben a fejlesztésben debütál a Foveros 3D-s tokozási technika, amelynek segítségével az Intel egy olcsón gyártható, 22 nm-es node-on készülő, P1222-es jelölésű lapkára helyez egy nagy teljesítményű, P1274-es jelölésű, 10 nm-es compute chipet, majd az egész tokozáson még van egy PoP memória. A P1274-es compute chipben négy darab Tremont kódnevű Atom processzormag lesz, amit egy Sunny Cove mag egészít ki, míg az IGP erejét egy Gen11-es, nyilván alaposan megcsonkított dizájn szolgáltatja. A Lakefieldre egészen pici gépek lesznek építhetők, és itt az Intel nem nagyon akarja befolyásolni a partnerek alkotói szabadságát. A szerverpiac tekintetében az Intel a Cascade Lake-AP-t mutatta meg. A vállalat szállítja is a megrendelőknek. Ennél sokkal érdekesebb az NNP-I, ami a gépi tanulásra szánt Nervana sorozat új fejlesztése. Érdekes még a Project Athena, amely az AI és 5G technológiák beépítését segíti a partnerek számára. Itt lényegében az Intel általános segítséget nyújt az OEM-eknek.
7 nm lesz az AMD idei trendje. A vállalat a Radeon VII-tel kezdi az évet, amit új EPYC és Ryzen CPU-kkal folytat, de a Google sem marad ki a jóból. Konkrétan az AMD lesz a PC-piacon az első cég, amely bevezeti a 7 nm-es node-on készülő lapkákat. Teszik ráadásul ezt a CPU-k és a GPU-k esetében is, a gyártást pedig a TSMC fogja végezni. Rögtön február 7-én érkezik az AMD Radeon VII, amely gyakorlatilag a novemberben bemutatott új Radeon Instinct gyorsítók játékosoknak és tartalomkészítőknek szánt verziója. Ebből már kitalálható, hogy ennek az alapja a 7 nm-es node-on készülő, Vega 20 kódnevű fejlesztés, amely felfogható a Vega 10 utódjának. Az AMD az eredeti lapkát gyakorlatilag áttervezte, illetve kiegészítette a memóriavezérlőt 2048 bitről 4096 bitre, emellett további újítás a dupla pontosság natív támogatása, valamint a 4 és 8 bites integer operációk teljes sebesség melletti kezelése. Az új VGA-hoz, illetve az ezzel szerelt teljes gépekhez az AMD egy játékpromóciót is kínál, vagyis ajándékba jár a Devil May Cry 5, a Resident Evil 2 (Remake) és a Tom Clancy's The Division 2. Az utóbbi cím még számos második generációs Ryzen 5 és 7 processzor mellé is elérhető lesz. Az AMD előzetest adott az év közepén várható harmadik generációs asztali Ryzennel kapcsolatban, amelyet korábban még nem lehetett látni. Ez még mindig a Socket AM4-es tokozást használja, de bizonyos képességek, például a PCI Express 4.0 eléréséhez új alaplap kell. E nélkül a BIOS frissítésével megúszható a fejlesztés. A cég egy Intel Core i9-9900K-val mért össze egy mérnöki mintát az új, Matisse kódnéven futó Ryzenből, méghozzá a Cinebench tesztprogram alatt. A magok és a szálak száma megegyezett, azaz rendre 8 és 16 volt mindkét konfigurációban. A többszálú tesztben az Intel lapkája 2040, míg az AMD-é 2057 pontot ért el. Igazából ez a különbség eléggé picike, vagyis inkább mondható egálnak a teljesítmény, de az AMD lapkájánál nem ismert az órajel, az viszont tudható, hogy 130 watt körüli energiaigény mellett abszolválta az előbbi eredményt, míg az Intelnek ehhez nagyjából 180 wattra volt szüksége. Érdekes a harmadik generációs Ryzen lapkák elrendezése. Látható, hogy pont elférne még a tokozáson még egy Zen 2 CPU chiplet, amivel a magok száma 16-ra nőne, és ezt az AMD nem véletlenül tervezte így, valószínűleg a lehetőséget mindenképpen nyitva akarják tartani. A vállalat a szerverpiacra érkező Rome platformról is beszélt, amelyet még novemberben mutattak meg először. Ebben nagyon hisznek, és erre minden okuk megvan, hiszen NAMD szimuláció során az Intel aktuális kétutas csúcskonfigurációjánál, azaz két darab Xeon Platinum 8180-nál is gyorsabb tudott lenni egyetlen egy új generációs EPYC processzor. És akkor utóbbiból még lehet építeni kétutas konfigurációt, tehát a teljesítményt duplázni. (prohardver.hu nyomán)
