A Seagate gőzerővel fejleszti HAMR (Heat-Assisted Magnetic Recording - hőgerjesztéssel segített mágneses rögzítés) technológiával rendelkező merevlemezeit, amelyek 2020-ban a 20 TB feletti szintet is elérhetik, 2022-ben pedig már 36 TB-os példányok is készülhetnek belőlük, ha minden a tervek szerint alakul. A vállalat termékei 2025 folyamán már a 100 TB-os szintet is megközelíthetik, illetve akár át is léphetik, legalábbis az aktuális útiterven ez látható, igaz, utóbbi szinthez már nem HAMR, hanem HDMR technológiára lesz szükség.
A friss bejelentés alapján úgy tűnik, remekül halad a HAMR alapú merevlemezek fejlesztése, ugyanis a vállalat mérnökei már tesztelik a 16 TB-os HAMR merevlemezeket, így azok 2019 folyamán a partnerekhez és a vásárlókhoz is megérkezhetnek. Ezek a termékek első körben az adatközpontok szegmensét veszik majd célba, ahol kiemelten fontos, hogy egy adott adattároló minél nagyobb adatsűrűséget nyújtson – és az is ugyanilyen fontos, hogy teljesítmény és megbízhatóság terén is kiválóan teljesítsen. Az első HAMR alapú merevlemezek az EXOS sorozatot erősítik. A 16 TB-os modelleken már futnak azok a szabványos tesztek, amelyekkel fel lehet készíteni a termékeket az iparági követelményekre, valamint a szükséges optimalizációkat is el lehet végezni rajtuk, így a végeredmény maradéktalanul megfelelhet a piaci igényeknek. A gyártó szerint az új merevlemezek tökéletesen kompatibilisek lesznek napjaink üzleti konfigurációival: alkalmazásukhoz semmiféle rendszerszintű változtatásra nincs szükség, azaz beszerelés után könnyedén és gyorsan használatba lehet majd őket venni. A jövőre piacra kerülő teremékekkel kapcsolatban árakról még nem beszéltek az illetékesek, de mivel úgyis az üzleti partnereket célozzák az első HAMR merevlemezek, így átlagfelhasználói szemszögből nézve most nincs is túl nagy jelentősége az árnak. Hogy az első átlagfelhasználói HAMR merevlemezek mikor érkeznek? Erről egyelőre nincs információ, de talán azokra sem kell már sokat várni.
2025-re már 100 TB-os merevlemezt is kínálhat a Seagate. A HAMR és a HDMR adatrögzítő technológiák segítségével növelné az adatsűrűséget. A merevlemezek szegmense töretlenül fejlődik, hála az új adatrögzítő technológiáknak. Az SSD-k ezzel egy időben egyre jobban terjednek, azaz hosszabb távon egyre nagyobb szerephez jutnak a NAND Flash alapú adattárak, ám ezek egyelőre még nem tartanak ott, hogy a merevlemezek helyét teljes egészében átvegyék. Merevlemezekre az elkövetkező évek során még egészen biztosan szükség lesz, ugyanis egységnyi adattároló kapacitásra számított ár terén még mindig a mechanikus meghajtók bizonyulnak jobb választásnak bizonyos feladatkörökben.
A gyártók éppen ezért gőzerővel fejlesztik a jövő adatrögzítő eljárásait, amelyeknek köszönhetően 2025-re akár 100 TB-os merevlemezek is készülhetnek – legalábbis a Seagate optimista útiterve erre utal. Ezzel szemben a Western Digital szakemberei picivel óvatosabban terveznek, ugyanis szerintük 2025 folyamán „még csak” a 40 TB-os MAMR (Microwave Assisted Magnetic Recording - mikrohullámmal segített mágneses rögzítés) alapú merevlemezek kerülhetnek forgalomba, ami a mai szinthez képest így is nagy előrelépés (de hét év is nagyon sok idő, és ha azt nézzük, hogy az csak kapacitás triplázás ennyi idő alatt, akkor azért már nem tűnik olyan soknak a 40 TB). A Seagate úgy látja, hogy a HAMR technológia továbbfejlesztett változata, a HDMR (Heated Dot Magnetic Recording - hővel melegített pontú mágneses rögzítés) elég bíztató ahhoz, hogy a fentebb említett ígéretet tartani tudják, vagyis 2025-ben bemutathatják az első 100 TB-os merevlemezt. Addig persze még sok-sok fejlesztőmunkára lesz szükség. 2020 folyamán a tervek szerint elkészülhetnek a 20 TB-os HAMR alapú merevlemezek, majd 2022 folyamán 36 TB-os társaik is bemutatkoznak, 2024 előtt pedig már a 48 TB-os merevlemezek megjelenésére is számíthatunk.
Az aktuális tervek szerint a HAMR adatrögzítő technológia jóvoltából nagyjából két és fél évente duplázódhat az adatsűrűség, a ma széles körben használatos PMR (Perpendicular Magnetic Recording) technológia pedig szépen lassan eltűnhet a süllyesztőben. És ezzel egy időben az SSD meghajtók gyártói sem ülnek majd tétlenül, vagyis az 1 GB-ra jutó költség tovább csökken, az adatsűrűség pedig tovább növekszik, így bizonyos piacokról idővel kiszorulhatnak a klasszikus, mechanikus alapokra támaszkodó adattárolók. A noteszgépek szegmensében már egyre inkább az SSD-k hódítanak, de a kompakt asztali számítógépek, illetve a klasszikus asztali konfigurációk is többnyire NAND Flash alapú elsődleges tárhelyet használnak, később pedig a másodlagos tárhely is egyre inkább SSD alapokra költözhet, ahogy ezt az árak megengedik. Az adatközpontokban és a szerverekben persze még sokáig használatban maradhatnak a merevlemezek, de a piac átalakulására már készülnek a gyártók.
