A matematika tanulása is lehet öröm

Aleksandar Vučić államfő Vid napja alkalmából a közelmúltban állami kitüntetést, a Karađorđe Csillaga Rendjének második fokozatát adományozta dr. Pintér Krekić Valériának, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánjának. Nevéhez számos tanulmány, tudományos cikk, nemzetközi és hazai konferencia, monográfia és tankönyv fűződik, az elmúlt évek, évtizedek során megannyi tartományi és uniós tudományos projekt vezetője és résztvevője volt, valamint egyéb területeken is igen sokrétű tevékenységet fejtett ki, a legfontosabb azonban, saját bevallása szerint, mindig is a hallgatókkal való elméleti és gyakorlati munka volt számára. Az egyetemi oktatót ezúttal a magyar nyelvű oktatásért hosszú ideje végzett elkötelezett munkájáért, a kulturális sokszínűség megőrzéséhez való hozzájárulásáért, valamint az oktatási rendszer fejlesztése terén elért eredményeiért díjazták.

Milyen érzések kavarogtak önben, amikor megtudta, hogy az oktatási rendszerben elért eredményeiért kiérdemelte a Vid-napi díjat?
– Nagy meglepetés volt a számomra, amikor megtudtam, hogy kiérdemeltem ezt a rangos elismerést, illetve az is, hogy a díjat a tartományi felsőoktatási és tudományos kutatási titkár, dr. Branko Markoski ajánlatára kaptam meg. A meghatottság és a hála érzése kavargott bennem, ám úgy érzem, az ilyen pillanatok valójában visszatekintésre késztetik az embert.

Mit mondhat el oktatói pályafutásáról, mely eredményeire, illetve sikereire a legbüszkébb?
– Több mint négy évtizedes oktatói-pedagógiai pályafutás áll mögöttem. 1983-ban a hajdújárási általános iskolában kezdtem a pályafutásomat tanítóként, majd átkerültem a Pedagógiai Akadémiára, ahol előbb könyvtárosként, majd tanulmányi előadóként, illetve szakmunkatársként dolgoztam a főiskola megszűnéséig. Ezt követően rövid ideig az Óvóképző Főiskolán is dolgoztam, ahonnan átkerültem a zombori tanítóképzőbe, mint tanársegéd, majd a későbbiekben koordinátorként tevékenykedtem az akkori kihelyezett szabadkai tagozatra. 2006-ban a többi magyar ajkú oktatóval együtt átkerültünk az Újvidéki Egyetem újonnan megalakult Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karára. Ezután, 2008-ban a Belgrádi Egyetemen doktoráltam, a matematikatanítás módszertana tudományterületen, és ahogyan azt a felsőoktatási rendszer előirányozza, előbb megkaptam a docensi, a rendkívüli, majd a rendes egyetemi tanári kinevezést. Ezekhez a kinevezésekhez számos tanulmány, tudományos cikk, nemzetközi és hazai konferencia, monográfia és tankönyv fűződik. Számos tartományi és uniós tudományos projekt vezetője és résztvevője voltam, hazai és külföldi folyóiratok szerkesztőbizottságának a tagjaként, valamint recenzenseként fejtettem ki tevékenységemet. A legfontosabb azonban mindig is a hallgatókkal való elméleti és gyakorlati oktatás volt számomra.

Sokak számára a matematikai félelmetes tantárgynak tűnik. Önt mi ösztönözte arra, hogy matematikát tanítson, illetve annak a módszertanával foglalkozzon?
– Mindig is érdekelt a matematika, mondhatni, közel állt hozzám. Óriási vágyam volt, hogy tovább képezzem magam. Iskolásként olyan tanáraim voltak, akik megszerettették velem a tantárgyat, így valójában nem volt kérdés számomra, hogy ezen a pályán induljak el. A matematika tanítása nemcsak száraz szabályok ismétlését jelenti, hanem egy igen kreatív és játékos folyamat is lehet. Ha a tanítók érdekes, élményszerű módszerekkel közelítenek a tárgyhoz, akkor a gyermekek nem fognak tőle félni, hanem megértik és akár meg is kedvelhetik azt. A célom mindig is az volt, hogy a tanulás örömmé váljon. Erre igyekszem ösztönözni a hallgatóimat is, hogy ha majd bekerülnek egy-egy osztályba, akkor ők is próbáljanak meg ilyen módon hozzáállni a matematika tanításához.

A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon sok éven át vezetői beosztásban is volt, most pedig a Kar dékánja. Milyen feladatokat látott el az elmúlt években?
– Igen, voltam az MTTK Kari Tanácsának elnöke, két cikluson át az Újvidéki Egyetem Tanácsának tagja is, az Újvidéki Egyetem Minőség-ellenőrzési Bizottságának a tagja és az Akkreditációs Bizottság elnöke. Megválasztottak a Társadalom- és Humántudományi Tanszék tanszékvezetőjének, egy mandátumban voltam külkapcsolatokkal megbízott dékánhelyettes, két ízben pedig oktatási dékánhelyettes. 2023 óta töltöm be a dékáni tisztséget a Karon.

A hallgatói visszajelzések alapján a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon nagyon otthonos hangulat uralkodik. Minek köszönhető a kedvező légkör?
– A tanárok többsége valóban pedagógiai hozzáállással igyekszik példát mutatni a hallgatóknak annak kapcsán, hogy miként lehet empátiával foglalkozni a gyerekekkel. Nem vagyunk sokan a Karon, kisebb csoportokban dolgozunk, így névről ismerünk mindenkit. Ez lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatot a hallgatók és az oktatók között, és talán ez eredményezi azt, hogy meg tudják beszélni a problémákat, vagy együtt tudnak örülni a sikereknek is. A vezetőség részéről a hallgatók mindig mindenben megértésre találnak, és amiben csak tudjuk, segítjük őket, illetve a Kar Hallgatói Önkormányzata is igyekszik mindenkit megszólítani a különféle programok révén.

Mit mutatnak a tapasztalatai, hogyan lehet a fiatalokat arra ösztönözni, hogy a pedagógusi pályát válasszák, hozzájárulva ezáltal ahhoz is, hogy a magyar nyelvű oktatás a kisebb településeken is minél tovább fennmaradhasson?
– Igyekszünk minél több hallgatót az MTTK-ra vonzani. A célunk az, hogy a magyar fiatalok ne menjenek el Vajdaságból. Fontosnak tartjuk, hogy ráébresszük őket, itthon is tudnak boldogulni. Ennek érdekében időről időre körbejártuk Vajdaság azon középiskoláit, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, és megpróbáljuk megismertetni velük, illetve népszerűsíteni körükben az MTTK-n működő szakokat, valamint a továbbtanulás lehetőségeit és körülményeit is. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a hallgatóink nálunk megszerzett oklevéllel és hozzá kapcsolódó széles körű tudásanyaggal igenis boldogulni tudnak, hiszen ha nem is mindig tudnak azonnal a szakmájukban elhelyezkedni, a magyar közösségekben mindig akad egy-egy olyan kiváló lehetőség, amelynek révén megtalálják a helyüket és a boldogulásukat.

A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar számos felsőoktatási intézménytől eltérően nem került blokád alá az elmúlt hónapok során. Mi a helyzet az MTTK-n az oktatást illetően?
– A mostani helyzet a felsőoktatásban egyáltalán nem tekinthető könnyű időszaknak: meg kell találni a helyesnek vélt utat, meg kell hozni a helyes döntéseket a felmerülő problémákkal kapcsolatban, stb. Természetesen az MTTK dolgozói, oktatói, a közvetlen munkatársaim és a hallgatók véleménye nélkül nem tartanánk most ott, ahol vagyunk. Úgy gondolom, hogy a hallgatóink támogatása, megértése, megsegítése bármilyen helyzetben csakis pozitív lehet. Mindig ebben a pozitív szemléletben igyekeztem helytállni. Most is ez vezérel. Az MTTK Hallgatói Önkormányzata decemberben és márciusban is szavazást szervezett a hallgatók körében, teljesen demokratikus módon, a fennálló szerbiai helyzet kapcsán. Együttérzésüket és támogatásukat fejezték ki a többi kar egyetemistáinak, a többségük azonban mégis arra szavazott, hogy nem szeretnék a Kart blokád alá helyezni. Az Oktatói Tanács szintén szavazattöbbséggel támogatta a hallgatók döntését annak érdekében, hogy a munka, az oktatás rendes ütemben folytatódhasson. Viszont egyénileg mindenkinek megadtuk a lehetőséget, hogy részt vegyen, csatlakozzon a tüntetőkhöz. Jelenleg folyamatban van a vizsgaidőszak, néhány hallgatónk már meg is védte a diplomadolgozatát.

Milyen terveket, célokat szeretnének megvalósítani az MTTK-n?
– Pillanatnyilag a pályázatok megjelenésére vonatkozó döntésre várunk, hogy július második felében beinduljon a végzős középiskolások jelentkezése, megtarthassuk a képesség- és felvételi vizsgákat, valamint lebonyolíthassuk a beiratkozást a leendő hallgatóink számára. Vár ránk a meglévő szakok és az intézményünk újra akkreditálása is. Szeretnénk a doktori képzést is beindítani, hiszen a szerbiai tanítóképzők közül jelenleg kizárólag a mi Karunkon nincs ilyen jellegű képzés. Nagy erőkkel dolgozunk az ehhez szükséges feltételek megteremtésén. Kiváló kapcsolatot ápolunk és gyümölcsöző együttműködést folytatunk a magyarországi karokkal és a Kárpát-medencei egyetemekkel is. Nemrégiben mi adtunk otthont a Magyar Rektori Konferenciának. Számos projektben részt veszünk, legyen szó akár tartományi projektekről, akár EU-s projektekről, vagy az Erasmus+, illetve az IPA programokról. Továbbá készülünk a 38. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani- Tudástechnológiai Szekció megszervezésére, amit 2027 tavaszán tartunk meg a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon.