Nem csupán vízügyi műtárgy, hanem stratégiai kapcsolat és a környék egyik legfontosabb infrastruktúrája: ez a Törökbecsénél található Tisza-gát. A hatalmas szerkezet évtizedek óta szabályozza a Tisza folyását, továbbá biztosítja a hajózást. Nemcsak technikai jelentőséggel bír azonban, hanem összeköti a folyó két partját, Bácskát és Bánátot is. A tetején áthaladó közúti híd rendkívül fontos összeköttetést biztosít Óbecse, valamint Törökbecse között.
A Tisza évszázadokon át a kiszámíthatatlanság folyója volt. Hol kiöntött, elárasztva a falvakat és a termőföldeket, hol kiszáradt, medrében zátonyokat hagyva maga után. A 20. század közepére azonban egyre világosabbá vált, hogy a Tisza szabályozása nélkül nem lehet biztonságosan élni és gazdálkodni a térségben. A Törökbecsénél található létesítmény a jugoszláv időszakban, 1977-ben épült, és máig fontos szerepet tölt be az árvízvédelemben, valamint a Tisza hajózhatóságának fenntartásában. Itt találkozik a mérnöki pontosság a folyó természetes erejével – és mindez csendben, szinte észrevétlenül szolgálja a környék mindennapjait.
A Duna–Tisza–Duna vízműrendszer legnagyobb létesítménye
A Törökbecsénél lévő Tisza-gát a Duna–Tisza–Duna hidroszisztéma (vízműrendszer) legnagyobb létesítménye, amely azzal a céllal épült, hogy lehetővé tegye másodpercenként akár 120 köbméter víz gravitációs beengedését a bánáti csatornahálózatba, 300 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözése érdekében. Ugyanakkor ez a víz más célokra is felhasználható. A vízgazdálkodási tanulmányok megállapították, hogy a Tisza elegendő vízmennyiséggel rendelkezik Bánát ellátásához, ezért úgy döntöttek, hogy Bánátot a Tisza, nem pedig a Duna vizével látják el. A tervezés összes fázisa számos tanulmányt és kutatási projektet igényelt, továbbá számos hidrológiai, hidraulikai modellelemzési és építési probléma megoldását is szükségessé tette.
A Vaskapu vízerőmű és a Tisza-gát megépítése után a Tisza gyakorlatilag szabályozott-mesterséges vízrendszer alá került az országon keresztülvezető teljes szakaszán. A Tisza folyót a vízjárása és a rendelkezésre álló vizek hosszú évekig tartó tanulmányozása, valamint kiterjedt projektdokumentáció elkészítése után vették fel a Duna–Tisza–Duna vízműrendszerbe, és a rendszer szerves részévé vált a 14. számú vízgyűjtőként (a 14. számú vízgyűjtő a Tisza folyónak a Törökbecse melletti gáttól a magyar államhatárig tartó szakasza).
A Tisza-gát keresztgátba áteresztő zsilipből, hajózsilipből és hídból áll. Duzzasztóműve hét billenőtáblás gát, egyik oldalán hajózsilipkamra, a másikon vízerőmű lett volna. Utólag azonban rájöttek, hogy annak gazdaságos üzemeltetéséhez nagyobb vízszintkülönbség kellene a duzzasztómű két oldalán. A felső vízszint emelése viszont súlyos következményekkel járna, ezért az egyébként is nagyon kis termelőképességű vízerőmű megépítése elmaradt. A hajózsilip legfeljebb 1000 tonna teherbírású hajók számára alkalmas. A Tisza-gát egy beton szakaszból áll, amely a meder középső és legnagyobb részét foglalja el, egy földgátból a jobb parton és egy hajózsilipből a bal parton. A betongát hét, 24,5 méter nyílásszélességű bukógátból és 6 méter széles pillérekből áll, így a betongát teljes hossza 213,5 méter. A küszöb 68 méter tengerszint feletti magasságban, a fal teteje pedig 86,50 méter tengerszint feletti magasságban található. Az alaplap a küszöbbel egy alacsony, széles bukógát hidraulikai jellemzőivel rendelkezik. A betongát egy 15 méter hosszú felvízi és egy 50 méter hosszú alvízi betonburkolattal – egy gáttal – rendelkezik. A gát alaplapjának áramlási szélén egy vízzáró agyag- és betonfüggöny, a gát végén pedig egy eróziógátló vasbeton függöny és egy eróziógátló árok található. A földgát a Tisza folyón lévő gátszerkezet jobb oldalán található, és a betongátat köti össze a jobb parton elhelyezkedő fő árvízvédelmi töltéssel. A földgát hossza a koronánál 76,5 méter. A koronát és a rézsűket betonlapok borítják. A gát 15 méter széles koronája 76,5 méter tengerszint feletti magasságban található. A nagyvizek alkalmával a földgát túlcsordul. A gáton lévő közúti híd (IB 15-ös számú állami út) 7 méter széles úttal és két, egyaránt 1,5 méter széles gyalogúttal rendelkezik. A darupályák egy portáldaru mozgatására szolgálnak, amelyen segédzáróelemek szerelhetők fel. A segédzáróelem-lerakó a Tisza bal partján található, a felvízi és alvízi darupályák végén, és a használaton kívüli segédzáróelemek tárolására szolgál. A hajózsilip a Tisza-gát létesítményének bal oldalán, közvetlenül a betongát mellett helyezkedik el. Egy felvízi és alvízi torkolatból, valamint egy kamrából áll, a vízi járművek lesüllyesztésére és felemelésére. A felvízi küszöb 70 méter tengerszint feletti magasságban, a kamra alja és az alvízi küszöb 67,30 méter tengerszint feletti magasságban található. A falak teteje 81 méter tengerszint feletti magasságban, a hídszerkezet alsó széle és a darupálya 84,75 méter tengerszint feletti magasságban található. A felvízi és alvízi pillérek 280 méter hosszúak, és mind a part, mind a folyó oldalán bevert cölöpökkel rendelkeznek. A Tisza-gát az első védelmi vonal 64+350 km-nél található. A Tisza jobb partján lévő töltésszakasz a Tisza-torkolattól, körülbelül a 62+800 km-től a 65+500 km-ig, földtöltés, 6 méter koronaszélességgel, a folyó felőli oldalon 1:3 arányú, a másik, a védett oldalon pedig 1:7 arányú lejtéssel. A töltéskorona magassága 81,9 méter tengerszint feletti magasságban van. A szóban forgó töltésszakasz a Tisza D.14.1.1 első védelmi vonala töltésrészének Árvízvédelmi Üzemeltetési Tervében szerepel.
Új hajózási megállapodás, növekvő vízi szállítási potenciál
A Tisza folyó, a Dunával való torkolattól a magyar határig, államközi vízi út státusszal rendelkezik, összhangban az 1955-ben Jugoszlávia és Magyarország között megkötött hajózási megállapodással. A Szerb Köztársaság Kormánya és a Magyarország Kormánya között 2016-tól létrejött új, a Tisza folyón történő hajózásról szóló megállapodás azonban felülírja a korábbi megállapodást, azaz megteremti a feltételeket a hajózás megnyitásához minden zászló alatt hajózó hajó számára. Az új megállapodás lehetőséget teremt a Tisza folyón közlekedő áru- és személyforgalom növekedésére, ami versenyképessé teszi azt más nemzetközi vízi utakkal szemben, és ezáltal Szerbia növeli vízi szállítási potenciálját.
A gáton lévő közúti híd összeköttetést biztosít Óbecse és Törökbecse között (Fotó: Kancsár Izabella)
A Tisza-gát külön rendeltetésű terület rendezési terve
A tartományi képviselőház (Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza) a 2024. december 6-án megtartott ülésén fogadta el a Tisza-gát külön rendeltetésű terület területrendezési tervének meghozataláról szóló tartományi képviselőházi rendeletet, amely szerint a Tisza-gátba épített új hajózsilipet érintő projekt megvalósítása hatékonyabb területfejlesztési gazdálkodást tenne lehetővé, elsősorban a közlekedési, a víz-, az energia- és az elektronikus kommunikációs infrastruktúra-hálózatok fejlesztése terén. Az új hajózsilip megteremtené a feltételeket a gazdasági tevékenységek (ipar, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, bányászat, energia, turizmus stb.) térbeli fejlődéséhez, a közszolgáltatási létesítmények hálózatának fejlesztéséhez, a települések és városi rendszerek hálózatának továbbfejlesztéséhez (egy ikerváros, Óbecse és Törökbecse fejlesztése), továbbá hozzájárulna a területek közötti egyenlőtlenségek és a katasztrófakockázatok csökkentéséhez, valamint a vészhelyzetek hatékonyabb kezeléséhez. A területrendezési terv meghatározza a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség, a természeti és kulturális örökség, a táj és a környezet védelmének, valamint fenntartható használatának feltételeit az új hajózsilip közvetlen közelében. A tervezési megoldások koncepciója tükröződik a Tisza bal partján épülő új hajózsilip építési feltételeinek meghatározásában, amelynek célja a hajóáthaladás feltételeinek javítása a Tisza-gáton belül, a hajók átkelési kapacitásának növelése tekintetében. A tervezési megoldások és javaslatok megvalósítása lehetővé teszi a hajók átkelési feltételeinek javítását a Tisza-gáton belül, azaz megteremti a feltételeket több, azonos formációjú hajó egyidejű átkeléséhez, így növelve a Tisza folyó használatát nagyobb mennyiségű áru szállítására Szerbia és Magyarország között. A fentieken túlmenően a tervezési megoldások meghatározzák egy új fő védelmi töltés (a Tisza folyó első védelmi vonala) építésének vagy a meglévő áthelyezésének feltételeit a vízkészletek védelme és kezelése, valamint a vízi infrastruktúra fejlesztése területének prioritásaival összhangban, azzal a céllal, hogy megvédjék a településeket, munkakomplexumokat és mezőgazdasági területeket a külső vizektől. A területrendezési terv meghatározza az új hajózsilip és a hozzáférési csatornák, valamint a fő védelmi töltés (a Tisza folyó első védelmi vonala) új nyomvonalának építésére tervezett területen található infrastrukturális rendszerek részeinek ideiglenes vagy végleges áthelyezéséhez szükséges feltételeket is.
Az új hajózsilip megvalósítását szakaszokban tervezték. Az első szakasz az új zsilip munkálatainak elvégzése, amely megköveteli a közúti forgalom zavartalan működését, ezért szükséges a meglévő út, az IB 15-ös számú állami út egy részének ideiglenes áthelyezése, majd a zsilip építése során az út eredeti funkciójának visszaállítása. Az első fázisban az IB 15-ös számú állami utat ideiglenesen áthelyezik a gát és a meglévő zsilip feletti átkelőhely zónájába, hogy lehetővé tegyék egy híd építését az új zsilip felett. Egy ideiglenes út építése a melléktöltés felett és egy ideiglenes híd (két nyílással) lehetővé teszi a forgalom zavartalan áramlását a munkálatok ideje alatt. Az első fázisban a zsiliphez vezető alsó folyásirányú hozzáférési csatorna egy részének kiásását, valamint az alsó pillér és az irányító szerkezetek egy részének megépítését is tervezik. Az új zsilip feletti új híd megépítése után az IB 15-ös számú állami út visszakerül eredeti helyére, megteremtve ezzel a feltételeket a következő fázis munkálatainak megkezdéséhez.
A második fázisban folytatódik a hajózsilip szerkezetének építése, befejeződik a hajózsilip alsó irányú hozzáférési csatornájának feltárása, feltárják a hajózsilip felső irányú hozzáférési csatornáját, illetve megépül a dokk és az irányító szerkezetek. Ebben a fázisban megépül az új hajózsilip biztonságos működéséhez szükséges összes létesítmény (parancsnoki torony, PPR tartály, szerelőhelyiségek stb.), és telepítik a tervezett gépészeti és elektromos berendezéseket is. Az első és második fázis megvalósítása során a kitermelt anyag egy részét a töltés építéséhez használják fel. A felesleges kitermelt anyag lerakásának módját és helyét a terv és a műszaki dokumentáció elkészítése során határozzák meg.
A tervezési dokumentum meghatározza a hiányzó közlekedési infrastruktúra kiépítésének feltételeit az új hajózsilip-komplexum közlekedési hálózathoz való csatlakoztatása céljából, az energiainfrastruktúrát a tervezett hajózsilip biztonságos és kiváló minőségű energiaellátásának biztosítása érdekében, valamint a hiányzó elektronikus kommunikációs infrastruktúra kiépítésének feltételeit a tervezett terület és vízi létesítmény felhasználói igényeinek kielégítése végett. A területrendezési terv meghatározza a védett területeken és az ökológiai folyosók területén az általános környezeti feltételek javításának és előmozdításának feltételeit, továbbá figyelembe veszi az erőforrásbeli és térbeli lehetőségeket, valamint a vízi létesítmények építésének korlátait, azaz egy új hajózsilip és a bekötőcsatornák, valamint a fő védelmi töltés új vonalának kiépítését. A területrendezési terv által lefedett terület a külön rendeltetésű területből és a külön rendeltetésű területen kívüli területből áll. A külön rendeltetésű területre vonatkozóan a területrendezési terv meghatározza a fejlesztési és építési szabályokat. A területrendezési terv meghatározza az új hajózsilip és a bekötőcsatornák, a fő védelmi töltés, valamint a különleges rendeltetésű területen belül tervezett összes kapcsolódó létesítmény optimális elrendezését, a fenntartható területfejlesztés alapelveivel összhangban.
Regionális jelentőség és funkcionális kapcsolatok
A Tisza a Duna legnagyobb mellékfolyója és egyben nemzetközi folyó, amely négy országon (Ukrajna, Románia, Magyarország, Szerbia) folyik át, vízgyűjtő területe pedig Szlovákiába is kiterjed. A Tisza Szerbián 164 km hosszúságban folyik keresztül. A hajózási körülmények nem a legkedvezőbbek, a torkolattól Szolnokig többnyire hajózható. A Szerb Köztársaság földrajzi elhelyezkedése folyóinak és csatornahálózatának köszönhetően természetes előnyöket biztosít az intenzív folyami közlekedés számára. A Szerb Köztársaság belvízi közlekedési infrastruktúrája az elmúlt évtizedekben karbantartás hiányától szenvedett, ami a belföldi és külső vízi közlekedés csökkenéséhez vezetett. Az infrastruktúra-hálózat revitalizációja a Szerb Köztársaság egyik kiemelt célja, és számos nemzetközi pénzügyi intézmény hajt végre beruházásokat a folyamat támogatása érdekében. A Tisza folyó és az IB 15-ös számú állami út a legnagyobb jelentőséggel bír a területrendezési terület közlekedési elérhetősége, integrációja és határokon átnyúló összeköttetése szempontjából.
(Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az óbecsei Kúti Imre okleveles építőmérnöknek, bírósági szakértőnek, aki rendelkezésünkre bocsátotta a Tisza-gátról szóló tanulmányokat és egyéb dokumentumokat.)
Nyitókép: A hajózsilip legfeljebb 1000 tonna teherbírású hajók számára alkalmas (Fotó: Kancsár Izabella)
