Nem akarok feladni egyetlen célt sem, amit 2025-re kitűztünk, ezért van az, hogy – bár tudatában voltunk a várható növekedési adatnak –, a parlamentben mégis elfogadtuk Európa legnagyobb adócsökkentési programját – közölte a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért maradt el a várttól a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben, elmondta: az egész európai gazdaság stagnál, és mi az uniós tagságunk miatt ennek a gazdaságnak vagyunk a része.
Emlékeztetett arra is, hogy Ausztria még nálunk is gyengébben teljesített, de a németek is ott vannak velünk egy szinten. Általában a német gazdasági szférához erősebben kapcsolódó országoknak vannak bajai. Hozzátette: noha a háború miatt, az Ukrajnába küldött pénz miatt, ami hiányzik az európai gazdaságból, gyengén teljesít az európai gazdaság, mégsem szabad elkezdeni azt magyarázni, hogy a gazdasági adatok rajtunk kívül eső okból következtek be.
„Mert ha ezt elkezdjük magyarázni, ami igaz egyébként, akkor elveszítjük a cselekvőképességünket. Tehát engem nem az érdekel igazán, hogy mi az oka, hanem az érdekel, hogy hogyan leszünk sikeresek mégis, hogy a 2025-re kitűzött céljainkat hogy fogjuk elérni" – fogalmazott.
Hangsúlyozta: nem akar feladni egyetlen célt sem, amit 2025-re kitűztek. Ezért van az, hogy bár tudatában voltunk a várható növekedési adatnak, a parlamentben mégis elfogadtuk Európa legnagyobb adócsökkentési programját – emlékeztetett.
„Ezek a szerencsétlen európai vezetők 140 milliárd eurót eddig elküldtek Ukrajnába" – idézte fel, leszögezve: ha ez a pénz nem Ukrajnában lenne, hanem itt lenne az európai gazdaságban, akkor növekedés lenne, nem stagnálás, hanem fejlődés.
Megjegyezte azonban: ennek ellenére Magyarország elfogadta Európa legnagyobb adócsökkentési programját, az édesanyáknak adott adókedvezményekkel.
Akinek három gyereke van, októbertől, akinek kettő és negyven évnél fiatalabb, azoknak pedig január 1-jétől életük végéig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, 2027-től pedig az 50 év alattiaknak sem kell, aztán a 60 év alattiaknak, és a végén eljutunk oda 2-3 év alatt, hogy akinek legalább két gyermeke van és édesanya Magyarországon, annak nem kell élete során soha többet szja-t fizetnie – jelezte.
Kitért a Demján Sándor Programra is, amelynek keretében 1400 milliárd forintot juttatnak el a kis- és középvállalkozásoknak. Ezt a programot meg fogjuk csinálni, dacára a rossz európai és ebből fakadóan kedvezőtlen magyar adatoknak – közölte.
Orbán Viktor arról is beszélt: Ukrajna uniós tagsága csődbe vinné a magyar gazdaságot, ezért ezt meg kell akadályozni. „A meséket felejtsük el. Ukrajnát most akarják felvenni az EU-ba. Brüsszel a Tisza párttal tandemben. Ez csődbe vinné a magyar gazdaságot. Ezt meg lehet, és meg is kell akadályozni" – írta erről a Facebookon az interjút követően.
A miniszterelnök kifejtette: ezért zajlik most egy, a kormány által, Ukrajna uniós csatlakozásáról kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás. Nem majd egyszer kell szavazni, hanem itt és most – mondta, arra biztatva mindenkit, hogy szavazzon.
Rámutatott: van időpont, tudják, mikor akarják felvenni Ukrajnát az EU-ba, „nem érdemes homokba dugni a fejünket". Maga az Európai Néppárt, az Európai Bizottság vezetője, az EU első számú bürokratája jelentette be, hogy 2030-ig - jegyezte meg. Az Európai Néppárt is azt mondta, gyorsítósávra kell tenni a csatlakozást, azokat a „meséket felejtsük el", hogy egyszer, ha majd felkészült, nem erről van szó. Arról van szó, hogy most, amilyen gyorsan csak lehet, fel akarják őket venni – közölte.
Kiemelte, ha a számok azt mutatnák, hogy a magyaroknak megérné ez a bővítés, akkor támogatná Ukrajna felvételét, „de ma vannak országok, amelyeknek megéri, mert a nagy cégei ott vannak Ukrajnában, és van, aki ráfizet".
Mi a rossz oldalon vagyunk, mi ráfizetünk, mi tönkre megyünk, ezért nem támogatom a tagságot - fogalmazott a miniszterelnök, kitérve arra is, hogy ezek a folyamatok fontosabbá tették a kérdésben Magyarországon zajló véleménynyilvánító szavazást.
Orbán Viktor kiemelte: az uniós tagság gyorsított odaítélése egy „hibás és káros politika", amit most még meg lehet állítani, de ha „elszabadul", és két-három év múlva a végleges döntés kapujába érünk, ott már nagyon nehéz lesz ezt megtenni.
Lendületbe jött gépet megállítani sokkal nehezebb, mint megakadályozni, hogy lendületbe jöjjön. Most ki kell nyitni nemcsak a magyarok szemét, hanem Európában a hozzánk hasonló cipőben járó országok polgárainak szemét – fogalmazott Orbán Viktor, rámutatva, hogy „van itt még egy tucat ország, aki ezzel pórul jár majd". Mint mondta, arra kell bíztatni őket, hogy szólaljanak meg, vezetőik álljanak a magyar álláspont mellé, és akadályozzuk meg együtt ezt a lépést.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország három év alatt a háború miatt elveszített 20 milliárd eurót, és ha ez a pénz mind benne lenne az európai gazdaságban, akkor nem állítja, hogy „habzsi-dőzsi lenne", de a fejlődés vártnál nagyobb üteméről lehetne beszélni.
Kiemelte: amíg Európa nem fordít hátat a háborúnak és nem áll át a béke oldalára, addig az egész európai gazdaság „köhögni fog". Azonban, folytatta, az európai vezetők háborút akarnak és akadályozni próbálják az amerikai elnök sikeres béketeremtési kísérletét.
Ezt a hibát be kell látni és ez be is fog következni, csak addig nagyon sok pénzt veszítünk majd el – figyelmeztetett. Kifejtette: be kell látni, hogy az Egyesült Államok nélkül nem tudják finanszírozni és fenntartani az ukrán hadsereget és gazdaságot.
Úgy fogalmazott: „talicskával tolják ki, zsákszámra hordják ki Európából a mi pénzünket is" Ukrajnába, miközben az amerikaiak nélkül ennek a pénzköltésnek nincs semmi értelme, csak néhány hónapig mehet, de a végén csőd lesz.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta, az ország fejlődéséhez arra van szükség, hogy a nekünk járó pénzek beérkezzenek. Mi azért kapunk pénzt az Európai Unióból, mert engedjük, hogy nyugati cégek itt komoly profitot csináljanak, persze úgy, ahogy az nekünk jó – említette meg a kormányfő, ez a forrás „nem adható, hanem az jár, az a magyarok pénze".
Hozzátette: a blokkolt összegek egy része, tíz-egynéhány milliárd euró már beérkezett, a pedagógusbérek emelésének tekintélyes része ebből származik, és idén is ezermilliárd forint érkezik be.
Folyamatosan harcolunk Brüsszelben azért, hogy a nekünk járó pénz jöjjön - említette meg, hozzátéve, a Tisza Párt maga vallotta be, hogy „ők azért dolgoznak, hogy ez nekünk ne sikerüljön".
Gonosz dolognak nevezte, hogy az e kijelentést tevő, havi 7-10 millió forintot kereső Kollár Kinga Tisza-párti európai parlamenti képviselő „minden nap azért dolgozik Brüsszelben, hogy megakadályozza, hogy a nemzeti kormánynak sikerüljön hazahoznia azokat a forrásokat, amiből kórházat újítunk fel, utat építünk, vasutat fejlesztünk, közszolgáltatás-színvonalat javítunk".
Ezzel árt a magyaroknak. Azt is tudjuk, hogy miért – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve, a Tisza politikusa azt is elmondta, "azért akarja, hogy sikertelen legyen Magyarország, mert akkor ők, a Tisza Párt kormányra tud kerülni; ez a Brüsszel-Tisza-paktum, ez egy ténykérdés".
Az ő munkájuk eredménye, hogy én, meg a nemzeti oldal, akik harcolunk Brüsszelben, nem tudott elérni még teljes sikert, csak a pénz felét tudtuk még hazahozni – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve, a tiszások „azért dolgoznak, hogy „ne tudjuk hazahozni ezeket a forrásokat", meg akarják akadályozni a pénz második felének hazahozatalát.
Kijelentette: ideje, hogy a magyarok fölébredjenek, és lássák, hogy van egy brüsszeli központú nemzetközi erő, egy nagy háborús hálózat, amely azon dolgozik, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely végrehajtja, amit Brüsszelből kérnek.
Orbán Viktor arról beszélt: az Európai Néppárt vezetője Brüsszelben megmondta, hogy mostani kormány helyett egy Tisza Párt által vezetett bábkormányt akar.
„Ne engedjük át a hazánkat Brüsszelnek, ne legyünk brüsszeli gyarmat" – hangoztatta, arra figyelmeztetve, hogy ennek súlyos következményei lesznek gazdaságilag.
Álláspontja szerint, ha lesz egy bábkormány, amit Brüsszelből rángatnak, akkor annak első dolga lesz, hogy megszüntetni a rezsivédelmi rendszert, valamint eltörölné a multik megadóztatását és a genderaktivistákat be fogja engedni az iskolákba.
Hangsúlyozta: ma egy Kádár-kocka, egy kertes ház után egy fűtési idényben egy magyar család 260 ezer forintot fizet, míg ugyanez Szlovákiában 660 ezer forintba, Lengyelországban pedig 860 ezer forintba kerül. Brüsszel minden nap azt követeli, hogy a rezsicsökkentési rendszert Magyarország adja fel, de a nemzeti kormány az emberek oldalán áll, és ezt nem hajlandó megtenni, mert ez megölné a magyar családokat – mondta..
Hangsúlyozta: a magyarok a jövő évi választásokon eldönthetik, hogy brüsszeli bábkormányt akarnak-e vagy egy nemzeti kormányt.
A miniszterelnök a magyar politika alapkérdésének nevezte Ukrajna uniós csatlakozását, szerinte ezen fordul meg a következő nemzedék 10-20 éve, és ezt nem szabad megengedni. Úgy értékelt: a Tisza és a DK, illetve a Mi Hazánkat leszámítva a többi magyar ellenzéki párt is Ukrajna pénzügyi, katonai támogatása és gyors EU-s felvétele mellett van, a nemzeti oldal viszont ellene.
Szerinte ezért a legfontosabb, hogy Ukrajna ügyében „szilárdak maradjunk", és közben, akármilyen adatok jönnek, „ne adjuk fel a saját céljainkat".
Ezek között említette a munkahelyek megvédését, az adócsökkentési program végrehajtását, és az iparfejlesztési politika kibővítését, száz helyett 150 gyár megépítésének támogatását, a kis- és középvállalkozások a megerősítését, és az árletörési politika folytatását. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a jövő szerdai kormányülésen dönteni akarnak az iparcikkek árának letöréséről, valamint nyugdíjasok élelmiszeráfa visszatérítésének októberi bevezetéséről is.
„Ha ezt mind megcsináljuk, akkor a 2025-ös év oké" – értékelt. Jelezte: most tárgyalják a 2026-os költségvetést, most várják a Költségvetési Tanács véleményét arról, hogy az idei kisebb növekedést mutató adatok hogyan hatnak ki a jövő évi büdzsére. Hozzátette: úgy hiszi, hogy a 2026-os "háborúellenes, békepárti költségvetés" ilyen körülmények között is megáll a lábán, és nemcsak 2025-ben, hanem 2026-ban sem kell feladni egyetlen célt sem.
Nyitókép: MTI
