2024. október 16., szerda

Nem szavaztak a svéd NATO-csatlakozásról

Határozatképtelen volt az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülése

Határozatképtelen volt az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék kezdeményezett a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja ügyében. Az ülést az MSZP kezdeményezte, összehívását támogatta a DK, a Momentum, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselőcsoportja, valamint egy független képviselő. A svéd NATO-csatlakozásról szóló törvényjavaslat zárószavazása mellett két, ellenzéki kezdeményezésű előterjesztés napirendre vételét kérték.

A Svédország NATO-csatlakozásáról szóló előterjesztést tavaly március 1-jén már megtárgyalta az Országgyűlés, csak a végszavazás van hátra.

A kormánypártok mellett több ellenzéki párt – a DK, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP – néhány képviselője és egy független képviselő is távol maradt.

A napirend előtti felszólalásokban Kanász-Nagy Máté (LMP) szomorúnak nevezte, hogy üresek a kormánypárti padsorok, és a kormány egyetlen tagja sem érkezett meg az ülésre. Kínosnak minősítette, hogy a kormánypártok mind a mai napig blokkolják Svédország NATO-csatlakozását, és erre semmilyen érdemi magyarázatot nem adtak.

Tordai Bence (Párbeszéd) emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt ígérte, az Országgyűlés az első adandó alkalommal meg fogja erősíteni Svédország NATO-csatlakozását, a Fidesz viszont nincs sehol. Szerinte nem is a magyar nemzeti érdek vezeti a kormányt ebben az ügyben, hanem valami egészen más.

Vadai Ágnes (DK) napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy Magyarország a ratifikációval utolsó lett, s ezzel az ország újra a szégyenpadra került.

A svéd NATO-csatlakozást ellenző véleményt megfogalmazó Novák Előd (Mi Hazánk) szerint Magyarország csak úgy kerülheti el az ígéretszegést, mely szerint nem mi leszünk az utolsó ország, amely ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását, ha megvétózza azt. Ebben az esetben ugyanis Törökország maradna az utolsó, Svédország NATO-csatlakozását jóváhagyó ország.

Novák Előd szerint a NATO-bővítés – már csak a Mi Hazánk által szorgalmazott – vétójára azért is szükség lenne, mert a bővítés a világháború felé tett újabb lépés, provokáció, a törékeny egyensúly megőrzését pedig az szolgálja, ha megmarad a semleges pufferzóna Oroszország és a NATO között.

Az Országgyűlésnek küldött levélben, amelyet a napirend előtti felszólalások után ismertettek, Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) frakcióvezetők azt közölték, hogy képviselőcsoportjaik sem a vonatkozó házbizottsági ülésen, sem a február 5-i rendkívüli ülésen nem vesznek részt.

Kezdeményezték egyúttal, hogy a napirendi javaslatról szóló szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával ismételjék meg.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a közösségi oldalán reagált a rendkívüli ülés összehívására. A Fidesz frakcióvezetője szerint a rendes parlamenti ülésszak elején sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két kormányfő budapesti találkozója.

Azt írta, álláspontjuk szerint a rendes parlamenti ülésszaknak mindjárt az elején sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója.

„Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor idejönnek, ahogy Törökországba is elmentek” – fogalmazott a frakcióvezető bejegyzésében.

A napirendi javaslatot végül a jelenlévő képviselők 43 igen, 7 nem és 1 tartózkodással nem tudták elfogadni, az Országgyűlés továbbra sem volt határozatképes.

Az elnöklő Lezsák Sándor megállapította, a napirend egyetlen pontja sem tárgyalható és napirend utáni felszólalásokra sincs mód, majd ezt követően az ülést lezárta.

Nyitókép: Az Országgyűlésben üresen kongtak a padsorok (Fotó: MTI)