2024. július 13., szombat

A kisebbségi jelentésről egy másik időpontban

Kovács Elvira: A kisebbségi jogok terén sokan felnézhetnek Szerbiára, ám a gyakorlati alkalmazás terén van még mit tenni

Miután az Európa Tanács Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottsága elfogadta, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése januárban kellett volna, hogy megvitassa Kovács Elvira (a felvételen), a köztársasági képviselőház alelnöke, és egyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében delegált tag által, A nemzeti kisebbségek megőrzése Európában témában készült jelentését, a jelentés sorsáról őt magát kérdeztük.
Kovács Elvira az elmúlt két évben dolgozott ezen a jelentésen. Ez alatt az idő alatt számos nyilvános meghallgatást tartottak a témában, és a munkában az Európa Tanács tagjai mellett vezető szakértők is részt vettek. Kovács jelentéstevőként virtuális látogatásokon vett részt Ukrajnában és Walesben, ahol a kisebbségek helyzetéről tájékozódott. Mint a jelentés elfogadása után kiemelte, a jelentés elfogadása fontos azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik az Európa Tanács tagországaiban élő kisebbségek számára, hogy kifejezzék, megőrizzék és fejleszteni tudják az identitásukat.
– Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése januárban, áprilisban, júniusban és szeptemberben-októberben ülésezik. Már a januári ülésszakban napirendre kellett volna tűzni ezt a jelentést.
Eddig négy és fél naposak voltak az ülések, de a járványügyi helyzet miatt le kellett azt rövidíteni, két és fél napos lesz, és úgynevezett hibrid ülést tartanak: aki el tud utazni Strasbourgba az elutazik, aki viszont tart a fertőzéstől, vagy nem tud elutazni, az online csatlakozik. Ezért most nem került a jelentés napirendre – tudtuk meg Kovács Elvirától. Hozzáfűzte: – Az Európa Tanács sokkal idősebb az Európai Uniónál. Több mint hetvenéves, és 47 tagállama van. Az Európa Tanácson belül szakértői bizottság foglalkozik a nemzeti kisebbségi jogokkal, az EU-ban pedig, amelynek 27 tagállama van, még vannak olyan tagállamok, amelyek nem definiálták a nemzeti kisebbség fogalmát, illetve országukban nem ismernek el semmilyen kisebbséget. Franciaországban például mindenki francia. Az EU-nak nincs egy általános alapszabálya, ami a nemzeti kisebbségekre vonatkozik. Szerbia esetében – emlékezzünk vissza 2016-ra vagy még korábbra, amikor a kisebbségi jogokról beszéltünk az általános jogok fejezeten belül – az Európa Tanácstól vettük át a szakértelmet, mert az Európa Tanácsnak van Kisebbségi Keretegyezménye. Ez a keretegyezmény, illetve az itt megfogalmazott jogok szinte mindent lefednek a témában, egy olyan alapdokumentum, amiből mindenki meríthet. Ennek alapján készült el a kisebbségi akcióterv is. Szerbiát a keretegyezmény alapján értékeli a tanácsadó bizottság, néhány évente. Azt figyelik, hogyan teljesít a keretegyezményben foglalt jogok terén – magyarázta.
– Visszatérve a jelentésemre, az volt a lényege, hogy leellenőrizzük, hogy az Európa Tanács tagállamaiban milyen a kisebbségi keretegyezmény gyakorlati alkalmazása, hiszen sokan ratifikálták, becikkelyezték, de érdekelt bennünket, hogy az ott élő kisebbségek saját bőrükön érzik-e az előrelépést. Szerbia e téren általában dicséretet kap, hiszen az Alkotmány is elismeri például a kollektív jogokat is, különböző törvények terén pozitív előrelépések történtek, de az elemzés végére az is odakerül, hogy a gyakorlati alkalmazás terén van még mit tenni.