Az a jó az állandó szereplős sorozatokban, hogy bármilyen sorrendben olvashatjuk az epizódokat. Douglas Preston és Lincoln Child kezdetben még ügyelt valamiféle folytonosságra a Pendergast „nagyon különleges” FBI-ügynök történeteiben, igyekeztek bemutatni a detektív családi körülményeit, amelyek később kihullottak a történetekből. Constance kivételével, aki Pendergast gyámlánya, hozzá hasonlóan különc, ügyes segítőtárs, és – ezt csupán feltételezhetjük – az ügynök szeretője is, noha a nő kezdetben a nyomozó nem éppen tiszta lelkületű testvérével „kavart”. Stephen King két trilógiát írt Bill Hodges nyugalmazott nyomozó és Holly Gibney magánnyomozó történeteiből, az előző összeszálazódik, de darabonként, külön is olvasható, a Gibney-trilógia középső része pedig nem is regény, hanem egy kissé túlírt novella. Lee Child kezeli legrugalmasabban a sorozat fogalmát. Állandó főhőse, Jack Reacher távolról se időrendben éli meg kalandjait, hol magányos igazság-bajnok, hol aktív katona, az is csak a sorozat derekán túl derül ki, hogy mitől csömörlött meg a hadseregben, és mikor hagyta faképnél a fegyveres szolgálatot. Az epizódok közt szinte semmi érdemleges összefüggést nem találunk, kivéve a főhős karakterét, és a lassan kibontakozó előéletét. Így tökéletes.
Lee Child – ez csupán írói neve – Nagy-Britanniában született, és csak nősülését követően költözött New Yorkba. Európai származása ellenére páratlan úti kalauzként vezeti olvasóját az USA különböző államain keresztül, és nagyvárosi lakosként mégis belülről ismeri az amerikai kistelepülések életvitelét. A sorozat harmadik epizódjában is egy ilyen, a térképre mindössze kegyeletből felkerült településen találjuk az egykori katonai rendőr őrnagyot, aki éppen medenceásásból tartja fenn magát. Az államokban a hírek még a világ végén is utolérik az embert, Reacher is így szerez tudomást arról, hogy egy New York-i magánnyomozó keresi. Mielőtt feltárulna előtte, hogy miért is vált keresés tárgyává (alanyává), a magándetektívet meggyilkolják. Aztán csak kiderül, hogy egykori felettese, a Ne add fel könnyen című részben, a sorozat második darabjában megismert Garber tábornok, aki mentora és közeli barátja volt, és egy később játszódó, Esti iskola című epizódban csellel visszacsábítja a sereghez – meghalt, mielőtt megbízta volna egy kényes feladattal. A magánnyomozóval a tábornok lánya, Jodie kerestette Reachert, hogy tolmácsolja neki néhai apja óhaját, és segítse az ügy felgöngyölítéseben. Ezt Reacher azt követően tudja meg, hogy kíváncsiságból visszatér New Yorkba, és apja temetésén találkozik Jodie-val. Miután mindkettőjüket bérgyilkosok támadják meg, és ők túlélik a merényletet, együtt fognak neki a Manhattanben szövögető pók hálója felgöngyölítésének. Kiderül, hogy az éppen eltemetett tábornok egy három évtizede rejtegetett, a Vietnámban elkövetett bűnökhöz vezető titok nyomára bukkant, ezt hagyta hagyatékul barátjára.
A szokásos epizódok menetrendjétől eltér az egykori főnök utasítása, hiszen ő maga nem bukkan fel a szövegben, meg az, hogy Reacher valakitől elfogadja a segítséget – hiába, mégis csak a főnök lányáról van szó! A közös munka meg is hozza az eredményét, a kacskaringós nyomozás során megfejtik a rejtélyt, közben azonban sokszor életveszélyes kalandokon küzdik át magukat. Jodie segítsége igencsak jól jön a történetben, de mégis Reacher az igazán kemény pasas. Kissé különc, de ha valakinek nem volt gyerekszobája, és nem tanult meg embertársai közt viselkedni, azt az igazság nevében magánszorgalomból laposra veri, amit ráadásul élvez is. Reacher a sörivó és hamburgerfaló amerikaiak közt a macho magatartás ideálja, aki az európai olvasó szívébe is belopja magát – egyszerűen nem lehet nem szeretni.
A mostani epizódból máris kiderül, és később ismételten bizonyítást nyer, hogy hajthatatlan ugyan, ám nem sérthetetlen, mint a görög istenek, majdnem otthagyja a fogát a nyomozás során, ráadásul szerelmes is tud lenni, mint a legtöbb ember. Most éppen egykori főnöke lányába.
Stephen King Billy Summerse csak az USA iraki háborújáig nyúl vissza, Lee Child meg sem áll a rossz emlékű, rengeteg ikonikus művészeti alkotást inspiráló vietnámi háborúig, de még bőven akad feltárni való Jack Reacher számára az amerikai hadsereg által, vagy a hadseregben elkövetett disznóságok között, például az Esti iskolában, a A titokzatos látogatóban, Az ügyben… olyan ocsmányságokra bukkan, amelyek miatt elhagyja a fegyveres testületet. Ám felesleges aggódni: ronda ügyekből a hadseregen kívül is akad bőven, Reachernek civilben is jut elintéznivaló.
