Szerbiában jelenleg 19 bank működik, amelyek tavaly csaknem 6,5 százalékkal, 1,4 milliárd euróra növelték összesített nyereségüket. A hat legnagyobb bank – amelyek a piac mintegy háromnegyedét uralják – együttesen 1,2 milliárd eurós profitot könyvelhetett el. A Biznis i finansije gazdasági folyóirat szerint bár a nyereség növekedése idén mérséklődött, a szerbiai piacon működő külföldi bankok még mindig kétszer akkora profitot termelnek, mint anyaországaikban, közli a Beta hírügynökség.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint Szerbia bruttó hazai terméke (GDP) 2025-ben mindössze két százalékkal nőtt, ami elmarad a közép- és kelet-európai országok 2,3 százalékos átlagától. Az ipari termelés tavaly csupán 0,9 százalékkal bővült, az idei év első négy hónapjában pedig mindössze 0,2 százalékos növekedést mértek. Az építőipar ugyanebben az időszakban 5,1 százalékos visszaesést mutatott.
A lap szerint egyre nagyobb a szakadék a bankrendszer és a reálgazdaság teljesítménye között. Míg a szerb gazdaság több mint 99 százalékát mikro-, kis- és középvállalkozások alkotják, amelyek erős hazai és nemzetközi versenyben működnek, addig a bankok rendkívül erős piaci pozícióval rendelkeznek, így a verseny a pénzügyi szektorban jóval kisebb.
A Metalac vállalat vezérigazgatója, Radmila Trifunović szerint a termelővállalatoknak egyszerre kell megbirkózniuk a magas energia- és szállítási költségekkel, a logisztikai problémákkal, a kereslet csökkenésével, a fogyasztói szokások változásával, valamint a magas kamatokkal.
– A hazai gazdaság óriási forráshiánnyal küzd, ezért a bankokra szorulunk. A túl magas kamatok ugyan a bankoknak sem kedveznek, mert nehezebb kihelyezniük a pénzt, de az sem jó, ha túl olcsó a hitel. A nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak lenne a legnagyobb szükségük kedvező finanszírozásra, miközben a magas kamatok tovább rontják helyzetüket – mondta.
A Belgrádi Bankakadémia professzora, Zoran Grubišić szerint a bankok magas nyeresége addig fenntartható, amíg a vállalkozások alaptevékenységükből képesek kitermelni a kamatterheket.
Hozzátette, hogy a szerbiai hitelkamatok magasabbak ugyan, mint az euróövezetben, ezt azonban részben az ország hitelminősítése és a nagyobb kockázat indokolja.
– Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban egészen más kockázatot jelent hitelezni, mint ebben a régióban – fogalmazott.
Grubišić szerint a jó hitelképességű vállalatok számára már alternatív finanszírozási lehetőségek is rendelkezésre állnak, például vállalati kötvények kibocsátása, amelyet a Világbank is támogat.
Úgy véli, a jegybank nem fogja korlátozni a vállalkozásoknak nyújtott hitelek kamatmarzsát, mivel ez piaci kérdés, és a bankoknak joguk van a kockázatok alapján árazni szolgáltatásaikat.
Saša Đogović közgazdász szerint a banki koncentráció is hozzájárul a magas kamatokhoz, ugyanakkor a hitelkereslet csökkenése esetén a bankok várhatóan kedvezőbb ajánlatokkal próbálják majd ügyfeleiket megtartani.
Úgy véli, jelenleg nem fenyeget bankválság, a hitelkeresletet pedig továbbra is élénkítik az állami beruházások – például az EXPO-projekt –, valamint a külföldi befektetések.
Arra is figyelmeztetett, hogy az európai gazdaság lassulása Szerbiában is érezteti hatását: csökkennek a beruházások, egyes vállalatok és üzemek bezárnak, különösen a textil-, bőr- és autóiparban.
Szerinte az EXPO beruházásainak lezárulta, az energiaválság és az infláció alakulása a jövőben visszafoghatja a hitelkeresletet. Ha az Európai Központi Bank kamatot emel, a Szerb Nemzeti Bank is követheti ezt, ami tovább növelheti a hitelköltségeket.
Milan Kovačević beruházási tanácsadó szerint a magas kamatok hátterében az is áll, hogy a szerb állami bankokat privatizálták, így a külföldi tulajdonosok elsődleges célja a profit maximalizálása.
Kritikával illette a jegybank szabályozását is, rámutatva arra, hogy egyes banki díjak – például a külföldről érkező nyugdíjak jóváírásának kezelési költsége – más országokban nem léteznek.
Kovačević szerint a bankok jelentős mennyiségű, látra szóló betétet használnak fel hitelkihelyezésre anélkül, hogy ezek után kamatot fizetnének, miközben több szolgáltatási díjuk áfamentes.
Ljubomir Madžar, az Alfa BK Egyetem professor emeritusa úgy véli, a bankszektor növekedése részben a korábbi szocialista rendszer korlátozásainak utólagos kiegyenlítődését tükrözi, ugyanakkor hangsúlyozta: egyetlen ágazat sem képes hosszú távon tartósan az átlagot jóval meghaladó nyereséget elérni.
Nyitókép: Szakértők szerint a bankok kiemelkedő nyereségét a gyenge piaci verseny és a magas kamatok is táplálják (Fotó: pixabay.com)
