Vladimir Međak európai integrációs szakértő kijelentette, hogy olyan állam, ahol nem érvényesül a jogállamiság, nincsenek szabad médiumok és tisztességes választások, nem válhat az Európai Unió (EU) tagjává, közölte a Beta hírügynökség.
Az Európai Parlament legújabb, Szerbiáról szóló határozatát kommentálva a Beta hírügynökségnek azt mondta, hogy Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt (SZHP) vezetése alatt Szerbia nem lesz része az európai közösségnek.
– Az Európai Parlament egyértelmű üzenetet küldött a belgrádi hatalomnak: figyelemmel kíséri a szerbiai eseményeket, mindent lát és mindent tud. A történéseket többé nem lehet eltussolni vagy elbagatellizálni. Ismét rámutattak arra, hogy a jelenlegi hatalom rossz irányba vezeti Szerbiát, és nem lesz előrelépés az európai integrációban, amíg ebben az országban nem érvényesül a jogállamiság, a médiaszabadság és nem biztosítottak a demokratikus, tisztességes választások – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az európai parlamenti képviselők most először kérték az Európai Bizottságtól, hogy a továbbiakban függessze fel a Szerbiának szánt, a Növekedési Tervből származó kifizetéseket.
– Nem az IPA előcsatlakozási alap forrásairól van szó, amelyekből az oktatást és az egészségügyet finanszírozzák, és amelyekből a szerbiai polgárok is profitálnak, hanem a Növekedési Terv pénzeszközeiről, amelyeket közvetlenül a szerb kormány költségvetésébe utalnak, és amelyek felhasználása felett nincs megfelelő ellenőrzés – magyarázta Međak.
Véleménye szerint az EP-határozat részletessége és éles hangvétele ellenére sem lesz érdemi hatással a jelenlegi hatalomra.
– Ez a hatalom annyira bebetonozta a pozícióját, hogy semmin sem tud változtatni anélkül, hogy veszélyeztetné saját fennmaradását. Ha végrehajtanák az ODIHR, a Velencei Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Bizottság ajánlásait, az szabad választásokat, szabad médiát és jogállamiságot jelentene, ami egyben az SNS és Vučić hatalmának végét is jelentené – mondta.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a közelgő választások minél szigorúbb ellenőrzésének biztosítása.
– Fontos, hogy minél több szövetségest sikerüljön bevonni a választások felügyeletébe, és ebben az Európai Parlament is sokat segíthet – tette hozzá.
Az Európai Parlament csütörtökön 468 igen, 116 nem szavazattal és 79 tartózkodás mellett fogadta el a Szerbiáról szóló határozatot.
A képviselők elfogadták azokat a módosító indítványokat is, amelyek sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a 2025. március 15-i belgrádi tüntetés résztvevőit hamisan azzal vádolták meg, hogy megrendezték a „hangágyú” használatát. A dokumentum elítéli azokat a vádakat is, amelyek szerint európai parlamenti képviselők álhíreket terjesztettek a tüntetésről, valamint aggodalmát fejezi ki a szerbiai kormánypárt és a Kínai Kommunista Párt együttműködése miatt.
Az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzott, hogy Szerbia uniós csatlakozáshoz szükséges reformjai jelentősen lelassultak, több kulcsfontosságú területen – különösen a jogállamiság terén – pedig visszalépés történt.
A jelentés aggodalmát fejezi ki a Szerbiában elmélyülő politikai válság miatt, bírálja az igazságügyi törvények módosítását, és úgy értékeli, hogy a válság megoldásának legjobb módja a szabad és tisztességes választások megtartása, az ODIHR valamennyi ajánlásának teljes körű, átlátható és befogadó végrehajtásával.
A dokumentum elítéli, hogy a békés tüntetők, aktivisták és újságírók „az elnyomó intézkedések széles skálájának” estek áldozatul, beleértve a túlzott erőszak alkalmazását, a rendőri brutalitást, az önkényes előállításokat és letartóztatásokat, a politikai száműzetést, valamint a megfélemlítés más formáit. Egyúttal sürgeti a demonstrálókkal szembeni indokolatlan erőszak és jogellenes megfigyelés ügyében indított vádak gyors, pártatlan és átlátható kivizsgálását, továbbá célzott szankciók bevezetését a súlyos és rendszerszintű jogsértésekért, illetve emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szemben.
A határozat ismét hangsúlyozza, hogy Szerbiának egyértelműen és következetesen az Európai Unió mellett kell elköteleződnie geopolitikai szempontból is, beleértve az unió közös kül- és biztonságpolitikájához való teljes igazodást, különösen az Oroszországgal szemben, az Ukrajna elleni agresszió miatt bevezetett korlátozó intézkedések tekintetében.
Koszovóval kapcsolatban a dokumentum emlékeztet arra, hogy a kapcsolatok normalizálása és a párbeszéd során vállalt kötelezettségek végrehajtása továbbra is Szerbia európai perspektívájának szerves része, és felszólít a brüsszeli, valamint az ohridi megállapodás teljes körű végrehajtására.
A határozat szerint Szerbiának együtt kell működnie Koszovóval annak érdekében, hogy a 2023-as banjskai terrortámadás elkövetői bíróság elé kerüljenek, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia mindeddig nem vonta felelősségre az ügy fő gyanúsítottját, Milan Radoičićot, a Szerb Lista alelnökét.
Nyitókép: Az eurointegrációs szakértő szerint jogállamiság, szabad média és tisztességes választások nélkül Szerbiának nincs esélye az uniós csatlakozásra (Fotó: Beta)
