– Az oktatásban és a nevelésben egy közös küldetésünk van: naprakésznek kell lennünk, mert olyan nincs, hogy egy pedagógus már mindent tud. Mindig alkalmazkodnunk kell a gyerekekhez – hangsúlyozta Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének (VMPE) elnöke Újvidéken, az Apáczai Nyári Akadémián. Az ötnapos, akkreditált képzéssorozat feléhez érve a legmodernebb technológiák oktatási hatásai és a digitális világ gyermekekre gyakorolt, húsbavágó veszélyei kerültek a középpontba.
A szerdai napon a Történelem és magyarság szekció zárása, valamint a Tapasztald, hogy továbbadhasd! szekció végéhez közeledve új lendületet vett a program: elindult az Osztályfőnöki, a Művészeti és az interdiszciplináris képzés. Mint Lukács Gabriella kiemelte: szekciónként 25-30 pedagógussal dolgoznak, ami ideális a családias, tapasztalatcserére épülő hangulathoz.
A rendezvény a hagyományok megőrzése mellett látványosan modernizálódik: idén kiemelten foglalkoznak a mesterséges intelligencia (AI) oktatási kihívásaival.
A fejlődés ráadásul nem áll meg a nyárral: a most felvetett témákat szeptemberben, a TANOM előadásai során bővítik tovább a szakemberek.
Sokkoló adatok: Az óvodában már késő?!
A nap legmegrázóbb szakmai előadását Kozma Szabolcs okleveles gyógypedagógus, oligofrénpedagógia- logopédia szakostanár GYMSVM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója tartotta, aki egyenesen a praxisából hozott riasztó adatokat.
– A statisztikák drámaiak: a háromévesek közel harminc százaléka úgy kerül be az óvodai ellátásba, hogy egyáltalán nem beszél. Az iskolába lépés előtti, ötéveskori kötelező logopédiai szűréseknél pedig a gyermekek nyolcvanöt százaléka mutat valamilyen elmaradást – kongatta meg a vészharangot a gyógypedagógus.
Kozma Szabolcs rávilágított egy súlyos paradoxonra: miközben a gyermekpopuláció csökken, a sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek aránya rohamosan emelkedik. Van olyan többségi általános iskola a praxisukban, ahol az első osztályosok hatvan százaléka diagnosztizáltan és olyan osztály is akad, ahol 13 gyermekből 9 küzd figyelemzavarral (ADHD), autizmussal vagy diszlexiával.
A jelen lévő pedagógusok számos interaktív és tájékoztató előadáson vehetnek részt, naprakész tudással bővítve módszertani tárházukat a jövő kihívásaira válaszolva/Zabos Kasziba Angéla
A passzív képernyőbámulás ára
A szakember hangsúlyozta, hogy ezek a gyermekek túlnyomó többségében ép idegrendszerrel és ép érzékszervekkel születnek. A bajt a korai digitalizáció, a mozgásszegény életmód és a passzív képernyőbámulás okozza. A legkisebbeket nem érik el azok az alapvető ingerek – a tapintás, az egyensúlyozás és a saját test érzékelése –, amelyek a beszédfejlődéshez elengedhetetlenek lennének. Ha a gyermek életéből kimarad a korai szenzomotoros szakaszban a kúszás vagy a mászás, az később egyenes úton vezet a súlyos iskolai tanulási zavarokhoz. Az előadó egy interaktív kísérlettel a gyakorlatban is bizonyította a hallgatóságnak a testérzékelés fontosságát: a közönség soraiból hívott ki egy pedagógust, akinek csukott szemmel, pusztán a belső izom- és ízületi ingereire hagyatkozva kellett pontosan meghatároznia a végtagjai helyzetét.
Ez a magzati kor óta fejlődő rendszer az alapja mindennek, amit az okostelefonok túlzott használata most módszeresen leépít a gyermekeknél, hallottuk az előadótól.
Nyitókép: Kozma Szabolcs érdekfeszítő, gyakorlati példákkal tarkított előadása közben az Apáczai Nyári Akadémián/Zabos Kasziba Angéla felvétele
