„Remélem, hamar visszatér a normalitás!"

A hétvégén Szabadkán megtartott ellenzéki tüntetésről, a felsőoktatásban előállt helyzetről, a jogászösztöndíjakat illető újdonságokról, a csantavéri közbiztonsági helyzet javulása érdekében megtett lépésekről is beszélt a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Szombaton Nišben a hatalmi párt támogatói gyűltek össze az államért és népért alakított mozgalmat népszerűsítő nagygyűlésen, Szabadkán pedig az egyetemisták és az őket támogató aktivisták tüntettek. Mindkét demonstrációra az egész országból várták a támogatókat.

A Vajdasági Magyar Szövetség a normalitásért küzd, nem vett részt egyik tüntetésen sem ‒ szögezte le dr. Pásztor Bálint. A szabadkai tüntetéssel kapcsolatban azonban kifejtette, az ellenzéki oldalról országos méretűnek tekintett, néhány ezer fős megmozdulás tulajdonképpen buli, főzőverseny volt, nem hasonlított politikai eseményre. Megjegyezte, a Szabadka több pontján zajló megmozdulássorozaton úgy zártak le több forgalmas utcát is a város központjában, hogy az eseményt hivatalosan nem jelentették be a hatóságoknak a szervezők, mindez a jogállamiságért papíron síkra szálló elvekkel nem áll párhuzamban ‒ fejtette ki. Hozzátette, Nišben elhangzott, hogy választások másfél évig biztosan nem lesznek. A jelenlegi államfőnek 2027 májusában jár le a mandátuma, tehát azt megelőzően néhány hónappal kell köztársaságielnök-választást tartani, s az is elképzelhető, hogy összekötik a parlamenti választásokkal.

‒ Nem gondolom, hogy a jelenlegi feszültségek csökkenéséhez vezetne, ha most írnák ki a választásokat, de a VMSZ minden esetben készen áll. Önállóan fogunk részt venni, megmérettetni magunkat, ugyanúgy, ahogy korábban is ‒ jelentette ki a párt elnöke.

 „PUMPÁLÁSSAL” NEM NYÍLNAK MAGYAR TAGOZATOK

A jövő hét derekára befejeződnek a taggyűlések a párt 137 helyi szervezetében. Ezeken meghallgatják az ott élők problémáit, véleményét, és beszámolnak arról is, milyen konkrét lépéseket tettek a közösség érdekében – részletezte dr. Pásztor Bálint. Az egyik fontos téma, mondta, hogy miként lehet ilyen helyzetben itthon tanulásra biztatni a fiatalokat. Az egész tüntetéssorozat legnagyobb tragédiája ugyanis a tanári tekintély, az oktatási rendszer leépítése, miközben a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi és köztársasági szinten is mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar tagozatok megmaradhassanak jövőre is, továbbá konkrét lépések történnek a kollégiumi hálózat bővítése érdekében is – értékelte.

‒ Bármit is mondjanak, kiáltsanak rám kígyót-békát ellenzéki oldalról, pumpálással, dinszteléssel nem lehet magyar osztályok megnyitását elérni, sem a zentai híd befejezését, nem lehet az egyetemek működéséhez hozzájárulni. Éppen ellenkező folyamatokat indítanak el, aztán meg csodálkozunk azon, hogy a fiatalok azon gondolkodnak, esetleg olyan egyetemi karra iratkoznak, amelyen oktatás is zajlik ‒ taglalta.

MEGTÖBBSZÖRÖZŐDÖTT A JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMA

Dr. Pásztor Bálint pozitív fejleményként emelte ki a Magyar Nemzeti Tanács által koordinált, a magyar kormány által támogatott jogászösztöndíj-program pályázati feltételeinek bővítését. Az idén ötödik alkalommal meghirdetett ösztöndíjprogramra azok is pályázhatnak, akik másoddiploma megszerzése céljából iratkoznának be valamelyik, Szerbiában akkreditált jogi karra. Mint mondta, a nemzetpolitika egyik legjobban mérhető és értékelhető programjáról van szó, melynek hatására az elmúlt években megtöbbszöröződött a vajdasági magyar joghallgatók száma. Újra 20 ösztöndíjas pályázhat, a kedvezményezettek pedig négy év alatt összesen négy millió forintra számíthatnak, amelyhez társítható a Magyar Nemzeti Tanácsnak az általános ösztöndíja is. Reményét fejezte ki, hogy jövőre már visszatér a normális mederbe az oktatási rendszer is.

FOKOZOTTABB RENDŐRI JELENLÉT

A csantavéri közbiztonsági helyzettel kapcsolatos konkrét lépésekről is beszámolt a műsorban. Mint mondta, megbeszélést folytatott Igor Velimirovićtyal, a szabadkai rendőrség főparancsnokával, akit arra kért, legyenek jelen azokon a gócpontokon, ahol a lopások történtek az elmúlt időszakban, továbbá tájékoztassák a lakosságot tevékenységükről. A közelmúltban például drónok jelentek meg egyes területeken Csantavéren, amelyek aggodalmat okoztak a lakosság körében. Ezek rendőrségi megfigyelőeszközök voltak, a lakosság biztonságát szolgálták, mint ahogy az is, hogy a rendőrség a következő időszakban megpróbálja kiszűrni a lakosság köréből a problémás személyeket. Ezt igazoltatással éri el a hatóság, így a lakosság a fokozottabb rendőri jelenlét mellett erre is számíthat ‒ fejtette ki a VMSZ elnöke.

Kiemelte, nem új keletű és nem is csak Csantavért érintő, több évtizedes problémáról van szó. Szabadka bizonyos városrészeiben, Horgoson és Péterrévén is a csantavérihez hasonló gondok vannak a közbiztonság tekintetében, emiatt is fontos, hogy legyen a vajdasági magyarságnak olyan képviselete, amely nem hőzöng, nem kiabál, nem lábost ver fakanállal, hanem konkrét eredmények reményében tárgyal – hangzott el a Szabadkai Magyar Rádió műsorában.