A Kárpát-medencei magyarság stratégiai kérdéseiről, a közösségi felelősségvállalásról és az összetartozás megélésének lehetőségeiről szólt a Nemzetpolitikai kerekasztal – Ránk számíthatsz! című panelbeszélgetés, amelyet a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében rendeztek meg pénteken. A Tusnádfürdőn megtartott eseményen a külhoni magyar szervezetek vezetői, valamint a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős képviselői vettek részt, hogy közösen értékeljék az elmúlt időszak eredményeit, és megosszák egymással az aktuális kihívásokra adott válaszaikat.
A kerekasztal-beszélgetést Zsigmond Barna Pál, Magyarország Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára moderálta. Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában elsők között emelte ki, hogy a Tusványos idei szlogenje – Ránk számíthatsz! – nemcsak üres jelszó, hanem a Kárpát-medencei magyarság mindennapi tapasztalatát fejezi ki. Mint fogalmazott, ez a gondolat három szinten is érvényes.
– Egyrészt mi, határon túli magyarok számíthatunk Magyarország nemzeti kormányára, másrészt mi, határon túli nemzetrészek is számíthatunk egymásra, és ami legalább ennyire fontos, közösségeink tagjai számíthatnak ránk, a mi szervezeteinkre – kizárólag ránk. Ezt elmondhatják a Felvidéken, Kárpátalján, a Drávaszögben, az Őrvidéken, és elmondhatják Vajdaságban is – hangsúlyozta a VMSZ elnöke. Felszólalásában ismertette, hogy a VMSZ az elmúlt évtizedekben több olyan kezdeményezéssel élt, amelyek meghatározó jelentőségűek lettek nemcsak Vajdaságban, hanem a teljes magyarság számára.
Dr. Pásztor Bálint kiemelte, hogy a kettős állampolgárság gondolata Vajdaságból indult el, és ennek kapcsán Ágoston András nevét emelte ki. A másik történelmi jelentőségű eredményként a szerb–magyar történelmi megbékélést hozta fel.
– Ha ez 2013–14-ben nem valósul meg, ma egészen más állapotokról kellene beszélnem. Pásztor Istvánnak ebben elévülhetetlen érdemei vannak, nemcsak a vajdasági magyar közösség, de a magyar nemzetpolitika szempontjából is – tette hozzá. Dr. Pásztor Bálint emlékeztetett arra is, hogy Aleksandar Vučić kormánya eltörölte az 1944–45-ös kollektív bűnösségről szóló partizánhatározatokat, ami szintén a történelmi igazságtétel fontos lépése volt. Beszédében külön kitért a kulturális autonómiára, amely a Magyar Nemzeti Tanács formájában vált gyakorlattá, és amely immár több mint 25 éves múltra tekint vissza. A VMSZ elnöke a gazdaságfejlesztés ügyét szintén történelmi sikernek nevezte.
– Több mint 16 ezer sikeres pályázóról tudunk beszámolni Vajdaságban, amelyek összesen mintegy félmilliárd euró értékben valósultak meg, ebből 250 millió euró vissza nem térítendő magyarországi támogatás volt. Ezek a sikerek egy nagyobb nemzetpolitikai stratégia részeként értelmezhetők, amelynek célja a magyar közösségek megerősítése és önrendelkezésének szavatolása – húzta alá dr. Pásztor Bálint. Hozzátette, a gazdaságfejlesztési program új fázisa jelenleg kidolgozás alatt áll, a 2026–2033 közötti időszakra vonatkozó tervezet az év végére el fog készülni.
A VMSZ elnöke a jelenlegi szerbiai belpolitikai helyzetre is kitért. Ismertette, hogy tavaly novemberben tragikus esemény történt Újvidéken, amely 16 ember halálát követelte. – Ezt követően a szerbiai liberális ellenzék, külföldi segédlettel, az anarcholiberalizmus elveit követve, a bolsevizmus bizonyos elemeivel fűszerezve, próbálja megdönteni a legitim módon megválasztott szerb kormányt. Az ellenzék eleinte a választások bojkottját hirdette, majd másnap, miután megalakult az új kormány, máris követelni kezdte azok megtartását. Módszeresen építik le a saját államukat és intézményeiket. Ez az ő döntésük, de ennek kárvallottjai vagyunk mi is, vajdasági magyarok, mert ugyanabban az országban élünk. Nekünk az a dolgunk, hogy kimaradjunk ezekből a konfliktusokból. Meg kell őriznünk a saját magyar intézményeinket, iskoláinkat, érdekképviseletünket – szögezte le dr. Pásztor Bálint.
ANYAORSZÁGI KARNYÚJTÁS
A magyar nemzetpolitika központi elve, hogy nem Budapesten találják ki a határon túli programokat, hanem azok a külhoni magyar közösségek fogalmazzák meg saját céljaikat, szükségleteiket és autonómiakoncepcióikat, akiknek ezek szólnak, tette egyértelművé felszólalásában Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány célja minden utódállammal a lehető legjobb viszony kialakítása. A szerb–magyar kapcsolatok alakulását példaként említve.
– Emlékezzünk vissza a Milosević-időszakra, etnikai tisztogatások, fizikai fenyegetettség sújtotta a vajdasági magyarságot. Ma pedig kulturális autonómia valósult meg, együttes kormányülésekkel, mély bizalmi viszonyban – emelte ki. Ez a kapcsolat nem magától alakult így, a VMSZ, és különösen Pásztor István történelmi érdeme, hogy ezt a partnerséget meg tudta alapozni, fejtette ki. – Ő volt az, aki megteremtette a belgrádi kormányzattal való bizalmat, és lehetővé tette a kulturális autonómia megvalósítását, valamint Szerbia és Magyarország kapcsolatának történelmi magasságokba való emelkedését – hangsúlyozta Semjén Zsolt. A beszédében Ukrajnára és Kárpátaljára is részletesen kitért.
– A kárpátaljai magyarság támogatását nemhogy csökkentjük, hanem növeljük. Minden működő intézményt, óvodát, iskolát, főiskolát, újságot, templomot, megőrzünk és támogatunk – emelte ki a magyar miniszterelnök-helyettes. Ezzel párhuzamosan kemény hangot ütött meg az ukrán kormánnyal szemben. – Soha nem fogjuk elismerni, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget kiszorítsák a magyar ügyek intézéséből. Soha nem fogjuk elfogadni a fiktív, álmagyar szervezeteket, amelyeket Kijevben hoztak létre, anélkül hogy a kárpátaljai magyar közösség ezt legitimálta volna – szögezte le Semjén. Zárásként úgy fogalmazott, Magyarország minden utódállam felé nyitott. – A mi kezünk ki van nyújtva. A kiengesztelődés lehetősége mindenki számára adott. Szerbia esetében ez sikerült. Más országokkal is sikerülhet, de ez nem csak rajtunk múlik, fogalmazott.
FENNTARTANI ÉS TARTALOMMAL MEGTÖLTENI
Nacsa Lőrinc, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság államtitkára hangsúlyozta, a magyar nemzetpolitika legfontosabb feladata a közösségépítés. – A közösségeket nemcsak fenntartani, hanem tartalommal is meg kell tölteni. A programjainknak nemcsak az a célja, hogy a megmaradást segítsék, hanem hogy az össznemzeti megerősödést szolgálják – mondta. Ismertette, hogy az elmúlt időszakban több újítást is bevezettek. Ezek közé tartozik például a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által koordinált kis összegű pályázatok adminisztrációjának egyszerűsítése, különösen a hárommillió forint alatti támogatások esetében. Beszédében említette a Jövő nemzedéke programot is, amelynek célja, hogy külön pályázati forrással segítsék a fiatal közösségek megerősödését. – Olyan rendezvények, táborok, zarándoklatok valósultak meg, ahol a fiatalok élményeken keresztül élhetik meg a magyarságukat és az identitásukat – mondta a magyar államtitkár.
EGY ISKOLA SEM ZÁRT BE
A felvidéki magyar közélet talpra állítása volt az első számú feladata a megválasztása óta eltelt tíz hónapban, mutatott rá Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke. Kiemelte, hogy a korábban egymással szemben álló magyar szereplők között ma már béke és harmónia van. A felvidéki magyarság jövőképét 13 pontban fogalmazták meg, szimbolikus válaszként a Benes-dekrétumok 13 pontjára. A dokumentum tartalmazza többek között a nemzetiségek jogállását szabályozó törvény, az oktatási autonómia és a választási rendszer módosításának igényét. Aláhúzta, hogy a régiófejlesztés, a magyar ajkú cigányság integrálása és az erős családpolitika is kulcselemei a programnak. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hangsúlyozta, Ukrajna társadalma a háború hatására radikálisan átalakult, megszűnt az oligarchikus rend, és egy neofeudális berendezkedés alakult, valamint az országot demográfiai katasztrófa, ipartalanodás és az állami intézményrendszer teljes leépülése sújtja, és ebben a közegben próbál meg a kárpátaljai magyarság túlélni. Kiemelte, hogy a háború ellenére egy magyar iskola sem zárt be, működnek a sajtóorgánumok, az egyházak, a közösségi intézmények, és a főiskola egyetemi rangra emelését célozzák meg. – A cél a túlélés, emberként, keresztényként és magyarként – fogalmazott zárásként.
STRATÉGIAI PARTNERSÉG
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora és Románia miniszterelnök-helyettese felszólalásában elmondta, hogy a 2024-es romániai választások hosszú és nehéz folyamat volt. Kiemelte, hogy az RMDSZ története során először került ember a Pénzügyminisztériumba és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsba, ami hatalmas stratégiai előrelépés. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság is hozzájárult az ország politikai stabilitásához, amikor kétszer is sikerült elkerülni az államcsődöt. Aláhúzta, hogy 16 éve stratégiai partnerségben állnak a Fidesszel, és a barátság „szétbombázhatatlan”. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy az elmúlt időszakban Romániában kétszer is fennállt a veszélye, hogy olyan államelnöke legyen az országnak, aki régmúlt fasiszta időket idézett, és nyíltan magyarellenes volt. Hangsúlyozta, hogy a parlamentben háromszorosára nőtt a szélsőségesek aránya, ami a napi politikában is érezhető. – Mindezek ellenére azokon a településeken, ahol magyar a vezetés, jó a közösségek állapota, van fejlődés, még ha forráshoz jutni nem könnyű – mondta Zakariás Zoltán.
AGGASZTÓ DEMOGRÁFIAI MUTATÓK
Bár Szlovénia törvényben garantálja az őshonos nemzetiségek jogait, a demográfiai mutatók aggasztóak, különösen a kétnyelvű területeken, ahonnan egyre többen távoznak Nyugat-Európába, értékelte Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke. Hangsúlyozta, hogy átfogó stratégiával készülnek a tavaszi választásokra, és különös figyelmet fordítanak a fiatalok nemzeti identitásának megerősítésére. Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke szerint a jövőre 25 éves szövetség három alapcélt követ: a nyugati magyar diaszpóra megmaradása, a jogvédelem, valamint segítségnyújtás katasztrófák idején. Ismertette, hogy jogsérelmek esetén minden tagországban saját nyelven fogalmaztak tiltakozást, és az autonómiatörekvések ügyében is következetesen kiálltak, például különböző konferenciák szervezésével. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke elmondta, hogy a HMDK továbbra is része a horvát kormánykoalíciónak, ami sokszor nehéz és hálátlan feladat, de a politikai stabilitás érdekében mégis vállalták. Hangsúlyozta, hogy ennek köszönhetően a horvát parlamentben magyar képviselet van, és fontos nemzetiségi ügyekben, például a kulturális és oktatási államtitkári pozíciókban, magyarok töltenek be kulcsszerepet. Kiemelte, hogy történelmi jelentőségű fejlemény Horvátország schengeni csatlakozása. – Ma már a horvátországi magyarok akadálytalanul tudnak átjárni Magyarországra, mintha csak haza mennének. Horvátországban ma már kiszámítható a politikai környezet, mondta Jankovics Róbert.
Nyitókép: Nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetést Tusnádfürdőn / Fotó: Ótos András
