Gyula városának mindig is szerves része volt a fürdőélet – mondhatni, mindig is itt dobogott a város szíve. Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő igazgatója gyermekkora óta kötődik ehhez a térhez:
– Gyulai vagyok, tősgyökeres családból származom, és gyerekkoromban a Várfürdő egy abszolút közösségi tér volt. Itt találkoztak az emberek, itt udvaroltak, itt tanultak meg úszni – idézte fel Kun Miklós.
A fürdő közösségi szerepét ma is fontosnak tartja, és úgy véli, jó úton haladnak újraélesztésében. A Várfürdő aktívan bekapcsolódik minden városi rendezvénybe, és továbbra is meghatározó találkozóhelye a gyulaiaknak. Ugyanakkor nem csupán a helyiek pihenőhelye, hanem az egész régió turisztikai motorja is.
– Nyilván csak a gyulaiakból nem élnénk meg, de a fürdő gazdasági hatása hatalmas: apartmanosok, szállásadók, vendéglátók tízezrei élnek belőle – mondta el Kun Miklós, aki nyolc éve vezeti az intézményt. Korábban húsz éven át a bankszektorban dolgozott Budapesten, majd a város polgármesterének felkérésére tért haza, aki egy megbízható, gyerekkorából ismert személyre szerette volna bízni a fürdő vezetését.
– Ez az egyik legfontosabb pozíció a városban. A fürdő működtetése sokkal összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk. Iszonyatosan komplex szabályozás vonatkozik rá – a tisztaságot, a biztonságot és a rendet minden pillanatban garantálni kell, és ennek nagyon sok, a vendégek számára láthatatlan összetevője van – hangsúlyozta az igazgató.
A Várfürdő története szorosan összefonódik Gyula múltjával. Bár sokan úgy tartják, hogy már a török időkben is volt itt fürdő, valójában már az 1500-as évekből találhatók feljegyzések városi tisztálkodóról. A gyulai fürdőkultúra a 19. század végén kapott új lendületet, amikor a mélyfúrásos technológia elérhetővé vált, és megkezdődtek a gyógyvíz feltárására irányuló kísérletek. A hajdúszoboszlói siker nyomán Gyulán is próbálkoztak, de a megfelelő technológia sokáig nem állt rendelkezésre. Csak az 1950-es évek végén sikerült egy valódi termálkutat fúrni: 2004 méter mélyről 72 fokos víz tört fel.
– A fürdőt később, 1959-ben nyitották meg két kis medencével, és már az első években több százezer vendéget vonzott. A kilencvenes évek elején 1 millió 314 ezer belépést jegyeztek – ma még Hévíz vagy Hajdúszoboszló is nehezen hoz ilyen számokat – mondta el Kun Miklós.
A fürdő egyik legnagyobb különlegessége, hogy egy védett arborétumban működik, 200 éves fák árnyékában.
– Ez nem klasszikus strand, hanem egy olyan tér, ahol a természet és a történelem együtt van jelen. A kastély, a csónakázótó, a vár – mindez együtt olyan komplexitást ad, ami ritkaság – emelte ki az igazgató.
A létesítmény ma is a szolgáltatások teljes palettáját kínálja: versenyuszodákat, élmény- és hullámmedencéket, termálmedencéket, gyerekparadicsomot, valamint az ország egyik legszebben megtervezett élményfürdőjét, az AquaPalotát. A működést a folyamatos fejlesztések is jellemzik: jelenleg például teljesen megújul a kastélyhoz tartozó egykori lovarda, amely korábban tornateremként és beltéri medenceként is funkcionált. A gyógyászati részleget is teljesen felújították, modern szállodai szintre emelve a szolgáltatásokat. Súlyfürdő, vízi torna, tangentor, masszázs és fizikoterápiás kezelések egyaránt elérhetők – nemcsak társadalombiztosítási támogatással, hanem önköltséges formában is.
– Főként Romániából érkeznek hozzánk vendégek többhetes gyógykúrákra – mondta el Kun Miklós. – Nap mint nap megkapják az orvos által előírt kezeléseket, és úgy térnek haza, mintha teljes szervizen estek volna át: megfiatalodva, kipihenten, újjászületve.
És hogy mitől több a Várfürdő egy egyszerű fürdőnél? Kun Miklós szerint a történelmi és kulturális háttér adja az igazi mélységet.
– Gyulának Erkel Ferenc a legnagyobb influenszere – mondhatjuk, hogy ami Jézus Názáretnek, az Erkel Gyulának. Itt, a kastélyparkban komponálta a Bánk bánt, és a fürdőben álló szobor azt a pillanatot örökíti meg, amikor az Erkel-fa alatt dolgozott. A pad éppen a kastély közelében állt, így a szolgák mindig szemmel tarthatták – ha kifogyott a bor, máris vitték az utánpótlást –, mondta el az igazgató.
Az Erkel-kultusz ma is élő hagyomány: hangversenyek, megemlékezések, koszorúzások kapcsolják össze a fürdőt és a város kulturális örökségét.
Ha első impressziót kell adnom – foglalja össze az igazgató –, akkor azt mondanám: a Várfürdő nemcsak víz, hanem közösség, történelem, kultúra és gyógyulás egyszerre. Egy hely, ahol az ember tényleg újjászületik – zárta gondolatait Kun Miklós.
Nyitókép: Ótos András felvétele
