Eredményeket elérni csak partnerekkel lehet

A magyar Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága tartották meg ma a III. Országos Civil Konferenciát Civil Kavalkád 2025 a Skanzenben – Közösségek találkozás címmel. Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tartott rendezvényen Budapest mellett Magyarország minden vármegyéjéből érkeztek civil szervezetek. A rendezvényen erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar civil szervezetek képviselői is jelen voltak. A találkozó lehetőséget teremtett a szakmai tapasztalatcserére, a kapcsolatépítésre és a közösségek közötti együttműködés erősítésére. 

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában kiemelte, a civil szervezeti vezetők és aktivisták nélkül nem lehetne sikeres nemzetpolitikát építeni. – Az elmúlt évtizedek, különösen az elmúlt másfél évtized, bebizonyították, hogy a politikai szereplők csak úgy tudnak eredményeket elérni, ha olyan partnerekkel dolgoznak együtt, mint a történelmi egyházak és a civil szervezetek – szögezte le a VMSZ elnöke. Dr. Pásztor Bálint elmondta a Vajdasági Magyar Szövetség már 2007-ben szövetséget kötött a civil szervezetekkel és a történelmi egyházakkal. – Ez az együttműködés azóta is működik, és ennek is köszönhető, hogy értékeket tudtunk megőrizni, közösségeket megerősíteni, és valódi eredményeket felmutatni – mondta a VMSZ elnöke. Dr. Pásztor Bálint hozzátette, ehhez az együttműködéshez azonban szükség van Magyarország Kormányának támogatására is. Enélkül sem itt, azaz Magyarországon, sem a határon túli régiókban nem tudnák a civil szervezetek ellátni küldetésüket. – A mi közös szolgálatunkban, a politikai és civil szféra összefogásában, én úgy gondolom, a Kárpát-medencében három színnek van igazán létjogosultsága, a pirosnak, a fehérnek és a zöldnek. Esetleg még a székely zászló kék-arany színeit is ideérthetjük. Ezek a színek jelképezik a nemzeti összetartozást, a közös ügyet, amit szolgálunk, az anyaországban és a határon túl egyaránt. Dr. Pásztor Bálint kiemelte, sok településen, különösen kisebb falvakban, egyetlen civil szervezet működik. Az ilyen szervezetek aktivistái tartják össze a közösséget, ők szervezik meg az ünnepeket, eseményeket, programokat. Ezekből a kis helyi szervezetekből épül fel a Kárpát-medence magyarsága. – Ezért arra kérem a civil szervezetek képviselőit, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne csak a civil világ legyen a nemzeti színek képviselője, hanem Magyarország kormánya is ilyen szellemiségben dolgozhasson tovább – emelte ki a VMSZ elnöke.

Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a számok is azt mutatják, a civil szervezetek élnek, aktívak, jelen vannak a mindennapokban. Sokan közülük önkéntes alapon, mások hivatásszerűen dolgoznak azért, hogy erős és cselekvőképes legyen a magyarországi civil világ. Mint mondta, olyan sokszínű és jelentős szerepet töltenek be, amely az elmúlt évek során teljesedett ki igazán. – Ha megnézzük a civil szférára fordított állami támogatásokat, jól látható, hogy azok kormányzásunk kezdete óta három és félszeresére nőttek. Ez mutatja, hogy a magyar kormány elismeri és támogatja a civil szervezetek munkáját – emelte ki Gulyás Gergely. A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta a civil szféra nemcsak Magyarországon belül, hanem a határokon túl is rendkívüli jelentőséggel bír. – A magyar nemzet egységének egyik legerősebb pillére éppen a civil együttműködés, amely túlmutat az államhatárokon. Gondoljunk csak például a Rákóczi Szövetség munkájára, amelynek hatása sokkal messzebbre ér, mint az állam területi határai – szögezte le Gulyás Gergely. A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a civil szervezetek működése különösen fontos napjainkban, amikor az egyik legnagyobb kihívás az európai társadalmak számára a közösségek szervezése és fenntartása. – A technológiai fejlődés és a digitalizáció hatására a személyes jelenlét, az emberi kapcsolatok és a közös célokért való együttműködés háttérbe szorul. Ezzel szemben a civil szervezetek pont ezeket az értékeket képviselik, közösséget teremtenek, személyes kapcsolódásokat ápolnak. Ha erős, összetartó nemzetet akarunk, akkor szükségünk van ezekre az élő, működő, erős közösségekre – hangsúlyozta Gulyás Gergely. 

Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, semmi sem fontosabb közösségek összetartásánál. Mint mondta, ebben az összefogásban pedig különösen fontos szerepe van az egyházaknak, a társadalmi szervezeteknek és a civil közösségeknek. – A civil szervezeteket leginkább az önzetlenség, az önkéntesség, az összetartozás és a közösségépítés jellemzi. Végső soron, a civil civilizál,a civil szervezetek így építik a társadalmat, a civilizációt – mondta Vitályos Eszter. A kormányszóvivő, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, egy felelős kormány kiemelt figyelmet fordít ezeknek a közösségeknek a támogatására, és úgy gondolom, Magyarország kormánya valóban így is tesz – tette hozzá Vitályos Eszter. 

Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes magyar államtitkár elmondta a Civil Kavalkád nem csak egy szakmai konferencia. – Ez a civil kurázsi, az összefogás és a jövőbe vetett hit ünnepe. Olyan alkalom, ahol találkozhat a tapasztalat a friss ötletekkel, a cselekvő emberek az előremutató gondolatokkal. Lehetőségünk nyílik arra, hogy megosszuk egymással sikereinket, tanuljunk egymástól, és inspirációt merítsünk közös céljaink szolgálatához – mondta Szalay-Bobrovniczky Vince.

Gubík László, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke beszédében kiemelte, a nemzet közjogi újraegyesítése mellett talán még fontosabb az emberi kapcsolatok megerősítése, az, hogy magyar és magyar között élő, személyes kapcsolatok legyenek. – Az elmúlt években ennek sok szép példáját láthattuk: határon túl átadott templomok ünnepségei, közös sportesemények, néptánctalálkozók, hagyományőrző rendezvények, és a civil szervezetek közötti együttműködés. Ők képviselik a helyi közösségeket Vajdaságtól Kárpátaljáig, Erdélytől Horvátországon át a Muravidékig és Felvidékig. Az ő munkájuk adja a magyar–magyar együttműködés valódi erejét – mondta Gubík László. A felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke hozzátette, a politikusoknak az a dolguk, hogy támogassák és segítsék a civil közösségeket – határon innen és túl, az egész Kárpát-medencében.

A rendezvényen a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ képviselői is részt vettek, valamint Óbecse község civil szervezeteinek képviselői is jelen voltak. A konferenciát követően az érdeklődők ízelítőt kaphattak Magyarország színes és sokoldalú civil életéből a Civil Központok és a vármegyei és a fővárosi civil szervezetek bemutatkozó standjainál, valamint a Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum által biztosított színes kulturális és sport programokhoz is csatlakozhattak a résztvevők. Az érdeklődők szakmai műhelybeszélgetéseken vehettek részt a civil szférát érintő témákban.