Kocsival indultunk útnak Norvégiába, egy igazi nomád túrára vállalkozva, amelynél a szabad ég és az út pora adta meg az utazás valódi ritmusát. A Varanger-félsziget semmihez sem fogható, vad szépsége már az első pillanatban teljesen elvarázsolt bennünket. Ahogy autóval szeltük a végtelen, tundrás tájat az úton, a zord sziklák és a kietlen tengerpartok látványa azonnal beszippantott minket az északi világ különleges hangulatába. Útközben nem kellett sokat várnunk az első csodákra. Csordákban tűntek fel a rénszarvasok. Komótosan, szinte teljesen közönyösen legelésztek az út szélén, mintha csak ők lennének a táj igazi urai, és persze azok is. Ahogy közeledtünk a nyílt vízhez, a tenger is feltárta a maga gazdag élővilágát. A túlparton a távolban fókák bukkantak fel. Egy váratlan pillanatban pedig egy hatalmas bálna csapott fel, majd le a vízfelszín alá. Felemelő, szinte szürreális pillanat volt. Az utazás igazi fénypontja mégis a Hornøya-sziget meglátogatása volt. Már a vízen ülve is érezni lehetett a feszült izgalmat, de ami a szigetre érve fogadott, arra nincsenek szavak. A madársziget, egy igazi lundaparadicsom. Több tízezer madár kavargott a levegőben és zsúfolódott össze a meredek sziklafalakon. A fülsiketítő madárzaj, a szél zúgása és a vad tenger látványa olyan elemi erővel hatott ránk, amit sosem fogunk elfelejteni.
