Felzaklatta a térséget Aleksandar Vučić szerb államfő kijelentése, miszerint az állam mérlegeli az Ibar folyó sodrásának mesterséges megváltoztatását, mintegy válaszul a pristinai hatóságoknak koszovói szerb néppel szembeni bánásmódjára. Erre Edi Rama, Albánia miniszterelnöke is reagált: kiemelte, hogy Szerbia teljes szabadsággal rendelkezik a joghatóságán belüli erőforrások kezelésében, ám rámutatott, hogy azoknak nem lehetnek káros következményei egy másik országra nézve. Ezt a nemzetközi vízjog is szabályozzák. „A folyóknak az a kellemetlen szokásuk, hogy a földrajzi viszonyokat, és nem a diplomáciai állásfoglalásokat követik” – mondta.
Aleksandar Vučić a minap, kampánykörútja során kiemelte, hogy az Ibar folyó sodrásának megváltoztatása kapcsán már tárgyaltak a témával foglalkozó szakemberekkel, valamint az építőipari ágazat képviselőivel, mérnökökkel és más szakértőkkel. Ezt a lehetőséget a koszovói szerb lakosságot ért zaklatások kapcsán Belgrád egyik lehetséges válaszlépéseként említette.
Az Ibar folyó fontos szerepet játszik Koszovó életében, ugyanis a Gazivode-tavi vízerőmű Koszovó jelentős részét látja el árammal, az Ibar–Lepenac vízrendszer pedig a helyi lakosság vízellátását szolgálja. Tudnivaló, hogy az Ibar folyását Koszovó területén gáttal zárták el, így hozták létre a Gazivode mesterséges tavat, amelynek közelében a pristinai hatóságok az elmúlt napokban szerb házakat, hétvégi házakat és hoteleket bontottak le – a szerb hatóságok egyebek között erre reagáltak.
Vučić kijelentette, hogy a szerb nép Koszovó területén szörnyen nehéz körülmények között él, hozzátéve, hogy figyelemmel kíséri az ottani helyzetet és eseményeket, valamint hogy az állam mindent megtesz az életük megkönnyítése érdekében.
Az államfő kijelentése nyílt párbeszédet indított Marko Đurić szerb külügyminiszter és Ferit Hoxha, Albánia kül- és Európa-ügyi minisztere között. Hoxha rámutatott: az Ibar valóban nem folyik át Albánia területén, de Szerbia sem használhatja azt politikai fenyítésre. Đurić – amellett, hogy felrótta albán kollégájának, hogy beleszól a szerbiai ügyekbe, miközben nem gyakorolhat jogot az Ibar folyóra, hiszen az nem halad át Albánián – kiemelte: Tirana döntése, miszerint beavatkozik ebbe a kérdésbe, közben pedig figyelmen kívül hagyja a szerb lakosságra nehezedő szisztematikus nyomást és a szerb tulajdon elleni támadásokat, elkerülhetetlenül kérdéseket vet fel egy ilyen beavatkozás politikai indítékaival kapcsolatban. Az albán miniszter aggodalmát – mint fogalmazott – az „ismert regionális koncepciókkal” hozta összefüggésbe.
– Legyünk világosak: régiónk európai jövőjében nincs helye Nagy-Albániának, sem más, etnikai terjeszkedésen és határok újrarajzolásán alapuló projektnek – hangsúlyozta Đurić miniszter az X közösségi oldalon.
– Nagyra értékelem Marko Đurić nyugodtabb végső üzenetét, hiszen pontosan ebben rejlik régiónk jövője: nem a fenyegetésekben és vádaskodásokban, hanem a párbeszédben, a bizalomban és a pragmatikus együttműködésben. Ez visszavezet minket oda, ahol ez a párbeszéd elkezdődött: a vízhez – írta Hoxha ugyanezen a közösségi oldalon, közölte a Kosovo Online portál.
Edi Rama is reagált a két miniszter szóváltására. Mint rámutatott, rendkívül érdekes nyári eszmecsere volt, amelyben őt csupán az Ibar folyó helyzete érdekelte, a vita azonban a hidrológiáról átcsapott Nagy-Albánia témájába, majd kanyart tett Koszovó területén, és „végül a jól ismert szerb történelmi félelmek múzeumával zárult”. Rama kiemelte, Albániának egyáltalán nincs igénye szerb területre. Hasonlóképpen nincs szükségük „Nagy-Albániára” ahhoz, hogy Koszovó mellett kiálljanak. Mint leszögezte, ők Koszovóra független államként tekintenek.
– A Koszovói Köztársaság területe nem szerb terület, és így az ott található természeti erőforrások nem a Szerb Köztársaság erőforrásai. Szerb barátaink ezt nagyon jól tudják, beleértve azokat a pillanatokat is, amikor együtt ülünk az európai asztaloknál – emelte ki Edi Rama, közölte a Klix portál.
Az Európai Unió is figyelmeztette a feleket, hogy a szerb tisztségviselők kijelentései az Ibar folyó sodrásának esetleges átirányításáról nem járulnak hozzá Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálódásához – közölte a Szabad Európa Rádió.
Az EU emlékeztet arra, hogy a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálása terén elért előrelépés, amely mindkét fél uniós tagság felé vezető útjának feltétele, csak párbeszéd útján érhető el.
