Több olyan véleményt és számadatokkal illusztrált elemzést is olvashatunk, hogy a világkiállítás, az EXPO 2027 már most is húzza a hazai gazdaságot, jövőre jöhet azonban a még nagyobb lökés. Szerbia gazdaságának egyik legfontosabb kérdése az idén már valóban nem az, hogy megrendezik-e Belgrádban az EXPO 2027 szakkiállítást, hanem az, hogy az eseményhez kapcsolódó hatalmas beruházási hullám mennyire képes felgyorsítani az ország gazdasági növekedését. A világkiállítás ugyanis jóval többet jelent egy három hónapos nemzetközi rendezvénynél. Az előkészületek közlekedési, építőipari, energetikai, idegenforgalmi és városfejlesztési beruházások egész sorát indították el. A hatás viszont nem egyenletes. A szerb gazdaság 2025-ben mindössze 2 százalékkal bővült, miközben 2024-ben még 3,9 százalékos növekedést mértek. Ehhez képest 2026 első negyedévében már 3,2 százalékos éves növekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Ugyanakkor, figyelemre méltó, hogy az építőipar hozzáadott értéke ebben az időszakban még 5,1 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy az EXPO-val kapcsolatos beruházások teljes gazdasági hatása még nem jelent meg a statisztikákban.
A nagy pénz nem magában az EXPO-ban van
Az EXPO közvetlen költségét és a hozzá kapcsolódó beruházásokat érdemes külön kezelni. Maga a rendezvény, illetve annak közvetlen infrastruktúrája egy nagyságrendileg 1,2–1,3 milliárd eurós projekt. Az EXPO-hoz kapcsolódó tágabb állami beruházási program ennél sokkal nagyobb. Az idei költségvetési tervezésben már 56, az EXPO-hoz kötődő nagy tőkeberuházás szerepelt, összesen mintegy 21 milliárd euró értékben, miközben a korábban meghirdetett „Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027” program 17,8 milliárd eurós kerettel számolt.
Ez azért fontos, mert ezeknek a beruházásoknak csak egy része szolgálja közvetlenül a kiállítás látogatóit. A közlekedési hálózat fejlesztése, az utak, a vasúti összeköttetések, az energetikai beruházások, a közművek, a sportlétesítmények és egyéb városfejlesztési projektek hosszabb távon is a gazdaság rendelkezésére állhatnak. A GDP szempontjából ez azt jelenti, hogy az állam nem egyszerűen „EXPO-t épít”, hanem egy koncentrált beruházási ciklust hoz létre. Ennek elsődleges kedvezményezettje az építőipar, de a hatás továbbterjed az építőanyag-gyártókra, a szállításra, a mérnöki szolgáltatásokra, a vendéglátásra, a kereskedelemre és természetesen részben a pénzügyi szolgáltatásokra is.
Mi történik 2026-ban?
Ez az év elsősorban az építkezések és az infrastruktúra éve. Az állam számára ez kettős gazdasági hatást jelent. Egyrészt növeli a keresletet: az állami beruházások megrendeléseket teremtenek a vállalatok számára, munkahelyeket biztosítanak, valamint jövedelmet juttatnak a gazdaságba. Másrészt az állami költekezés növeli a költségvetés terhelését is. A kormány, azon belül a pénzügyminisztérium 2026-ra és 2027-re egyaránt a GDP 3 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal számol, miközben magas szinten kívánja tartani a tőkebefektetéseket. Ez lényegében azt jelenti, hogy Belgrád az EXPO miatt sem akar teljesen elszabaduló költségvetési hiányt engedni, ám a beruházásokat sem akarja visszafogni. A növekedési előrejelzések ugyanakkor eltérnek egymástól. A Nemzetközi Valutaalap májusi értékelése 2026-ra mintegy 2,75 százalékos, jövőre pedig 4 százalékos GDP-növekedést jelzett. Az IMF szerint a 2027-es gyorsulást több tényező támogatja majd, köztük az infrastruktúra- és energetikai beruházások, az ipari exportkapacitás bővülése, a mezőgazdaság várható javulása és az EXPO-hoz kapcsolódó turizmus. A szerbiai jegybank ennél optimistább: 2026-ra 3 százalékos, 2027-re pedig 4,5 százalékos növekedést vár. A pénzügyminisztérium szintén 3 százalék körüli növekedéssel számol az idén. Vagyis a szakértői és intézményi becslések alapján nagyjából 3 százalék körüli bővülés tekinthető reális alapforgatókönyvnek. A döntő különbség az, hogy 2026-ban még főként „előállítják” az EXPO gazdasági hatását, 2027-ben viszont maga a rendezvény is úgymond „termelni” kezd. A kiállítás 2027. május 15-e és augusztus 15-e között zajlik Belgrádban. A rendezvényen több mint száz ország részvétele és több millió látogató várható. Ez közvetlenül növelheti a szállodák, éttermek, közlekedési szolgáltatók, kiskereskedők és az idegenforgalmi vállalkozások bevételeit. A GDP-ben ez elsősorban a szolgáltatások oldalán jelenik majd meg. A külföldi látogatók ugyanis exporthoz hasonló gazdasági hatást fejtenek ki: pénzt hoznak az országba, miközben helyben vásárolnak meg szolgáltatásokat. Már 2026 első negyedévében is a kereskedelem, a közlekedés, a raktározás, valamint a szálláshely és vendéglátás együttes ágazata 4,9 százalékos reálnövekedést mutatott. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy az építőipar ugyanebben az időszakban még visszaesett. A gazdaság tehát a számadatok tükrében már most is kezd elmozdulni a szolgáltatások és a fogyasztás irányába.
