Öttagú küldöttséggel Koszovóról

Pristinába, majd Belgrádba látogatott Miroslav Lajčak, az Európai Unió a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselője, Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja, továbbá Emmanuel Bonne francia karrierdiplomata és Emmanuel Macron külpolitikai tanácsadója, Jens Plötner, a német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója, valamint Francesco Maria Talò, az olasz kormányfő diplomáciai tanácsadója. A delegáció a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásáról, illetve a kapcsolatok tartós rendezéséről, ezzel összefüggésben pedig az úgynevezett német–francia megállapodás-javaslatról egyeztetett a felekkel.

A tárgyalás intenzív és őszinte hangvételű volt, értékelte röviden az Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel való belgrádi tárgyalást követően MiroslavLajčák. Az uniós tisztségviselő szavai szerint a szerb államelnök felelősségteljes magatartásról tett tanúbizonyságot, mindemellett a béke és Szerbia európai jövőjének érdekében hajlandóságot mutatott a súlyos döntések meghozatala iránt. „Értékelésünk szerint a stabilitás alapfeltétele a szerb községek közösségének megalakítása” – hangsúlyozta Lajčák.

Az öttagú küldöttség összetétele azt hivatott szemléltetni, hogy a nemzetközi közösség a koszovói kérdés rendezésének az elkötelezettje, emelte ki valamivel korábban Lajčák Pristinában, az Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és a pristinai vezetés egyéb képviselőivel való egyeztetést követően. Mint arra rámutatott, a tárgyalás nem volt egyszerű, ám őszinteség és nyitottság jellemezte.

„Egyelőre korai lenne konkrétumokról nyilatkozni, hiszen küldetésünk még nem fejeződött be, azt viszont szeretném elmondani, hogy a német–francia javaslat tekintetében kifejezettebb nyitottságban reménykedtünk” – fogalmazott a Szerbiai Rádió és Televízió összeállítása szerint Pristinában Lajčák. Hozzátette, ennek ellenére továbbra is abban bíznak, hogy végül sikerül maradéktalanul kihasználni az említett javaslatban rejlő lehetőségeket.

SZERBIA KÉSZ ELFOGADNI A MEGÁLLAPODÁS TERVEZETÉT

Ez volt az elmúlt évek egyik legbonyolultabb és legösszetettebb, ám egyben legfontosabb tárgyalása, emelte ki az egyeztetést követően a sajtónak nyilatkozva AleksandarVučić, mondva, hogy a nemzetközi közösség képviselőivel konstruktívan sikerült beszélgetni a koszovói kérdésről. Azzal kapcsolatban mindenféleképpen egyetértettek, hogy a befagyasztott konfliktus nem lehet tartós, illetve a nyitott kérdések megoldása, hiszen veszélyezteti a Balkán stabilitását, hangsúlyozta Vučić.

– Ma egyértelműen tudtomra adták, hogy milyen nehézségekkel és kihívásokkal lenne Szerbia kénytelen szembesülni, amennyiben nem fogadná el a javasolt tervet. Ennek tükrében azt kértük az öttagú küldöttségtől, hogy segítsenek azoknak a nehézségeknek az elhárításában, amelyekkel Koszovóban szembesülünk. Végső ideje, hogy megalakítsák a koszovói szerb községek közösségét, hiszen erről már tíz éve aláírtuk a megállapodást. Ez a legsürgősebb intézkedés, csak ennek a foganatosítását követően lehetséges folytatni a beszélgetéseket, de a szerbek is csak a községek közösségének a megalakítása megkezdését követően térhetnek vissza a koszovói intézményrendszerbe. Tárgyalópartnereimnek elmondtam, hogy a következő napokban és hetekben egyeztetéseket kezdek a szerb kormánnyal, továbbá a szerbiai képviselőházzal, valamint az összes releváns társadalmi szereplővel arról, hogy készek vagyunk elfogadni a javasolt tervet, illetve megállapodást, azzal, hogy egy dologgal, azaz egy fontos részlettel kapcsolatban fenntartásaimnak adtam hangot. Azt, hogy pontosan miről van szó, pillanatnyilag nem árulhatom el, hiszen a javaslat nem nyilvános – fogalmazott Vučić.

A szerb államelnök elmondása szerint a találkozón a joguralom kérdése is napirenden szerepelt, mint azt kifejtette, értékelése szerint a küldöttség elégedett lehet az előrelépéssel, amit Szerbia az európai csatlakozással összefüggésben ezen a területen felmutatott. „Abbéli reményemnek adtam hangot, hogy ezzel a témával kapcsolatban ugyancsak hallatják a hangjukat, hiszen éveken át hallgathattuk, hogy az igazságügy reformja szükségszerű, mi pedig megejtettük az említett reformot” ؘ– nyomatékosította a köztársasági elnök. Mint hozzátette, az elkövetkező időszak a súlyos döntéseké lesz.

ALKALMAZNI AZ EDDIGI MEGÁLLAPODÁSOKAT

Túlzás azt állítani, hogy az öttagú küldöttség látogatására D napként kellene tekinteni, értékelte korábban a nap folyamán a B92 hírportál összeállítása szerint MarkoĐurić, Szerbia egyesült államokbeli nagykövete. Rámutatott, ez az a nap, amikor Aleksandar Vučićtyal az élen a szerbiai államvezetés képviselői Szerbia és a szerbek érdekeit a középpontba helyezve tárgyalnak a nemzetközi közösség képviselőivel. Mint hozzátette, az viszont tény, hogy végső ideje alkalmazni a Belgrád és a Pristina közötti eddigi megállapodásokat, valamint megkezdeni tiszteletben tartani az úgynevezett washingtoni elveket, továbbá normalizálni a helyzetet a terepen és megakadályozni, hogy Kurti a továbbiakban is egyoldalú intézkedésekkel nehezítse meg a koszovói szerbek mindennapjait, hiszen mindennek következtében az egész térség stabilitása veszélybe kerül. Tavaly február 24-e óta Albin Kurti mindent megtesz annak érdekében, hogy gyengítse Belgrád tárgyalási pozícióját, ám egyedül azt sikerült elérnie, hogy Európa ezen térségében gyengüljön a stabilitás, emelte ki Đurić. Mint arra rámutatott, Szerbia fejlődik, erősíti gazdasági és politikai kapacitásait, valamint magabiztosan és felelősségteljesen viszonyul a párbeszédhez.

IDŐ- ÉS ENERGIAFECSÉRLÉS

Derek Chollet, az USA Külügyminisztériuma különmegbízottjának szavai szerint országa fontosnak tartja a koszovói szerb községek közösségének megalapítását és úgy véli, hogy a közösség összhangban áll Koszovó Alkotmányával. Az N1 tv-nek nyilatkozva Chollet arra ugyancsak rámutatott, hogy álláspontja szerint a szerb községek közössége semmiféleképpen nem lehet a boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló entitás. A tisztségviselő szavai szerint az USA támogatja az Európai Unió közvetítésével zajló párbeszédet, értékelése szerint a feleknek ennek révén kell választ találniuk a nyitott kérdésekre, például a szerb községek közössége felhatalmazásai, vagy a kölcsönös elismerés vonatkozásában. A párbeszéd célja a kapcsolatoknak a kölcsönös elismerés felé hajló normalizálása, jegyezte meg Chollet. Mint hozzátette, a német–francia javaslatként emlegetett európai javaslat rugalmas és a párbeszéd alapja lehet. Oroszország és Kína álláspontja miatt Koszovó csak nehezen válhat az ENSZ tagjává, ám az USA továbbra is az említett cél megvalósítását támogatja. A Koszovó államiságának az elismerésére vonatkozó korábbi államhatározatok visszavonására irányuló szerb diplomáciai tevékenység vonatkozásában Chollet megjegyezte: ez idő- és energiafecsérlés.