A Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik az ország szuverenitását – jelentette ki a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Kocsis Máté a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott honvédségi jelentésre utalva elmondta: Ruszin-Szendi Romulusz tábornok, korábbi vezérkari főnök a NATO vezérkari főnöki értekezletein teljesen mást mondott Magyarország képviseletében, mint amit itthon az erről szóló jelentésében leírt. Emlékeztetett: a volt vezérkari főnök a közgyűlések jegyzőkönyvei alapján kifejezetten ukránbarát álláspontot képviselt. Ezzel nem képviselte a mandátumát és megszegte az ukrajnai háború befejezésére és a fegyverszállítások leállítására vonatkozó hivatalos magyar álláspontot – hangsúlyozta Kocsis.
Rámutatott arra is, hogy múlt csütörtökön Magyar – a balliberális médiát felhasználva – „se füle, se farka” vádakkal támadta a Magyar Honvédséget. Nem sokkal ezután az ukránok azzal vádoltak meg két kárpátaljai magyart, hogy kémkedtek, és azon dolgoztak, hogy felmérjék a katonai erőt Kárpátalján – ismertette Kocsis.
Megjegyezte: erre semmilyen bizonyíték nincs, ezért nyilvánvaló, hogy az egész az elmúlt évek ukrán propagandaháborújába illik bele.
Szerinte az ellenzéki Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik Magyarország szuverenitását.
A Fidesz frakcióvezetője ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a következő hetekben fontos döntést kell meghozniuk a magyaroknak a véleménynyilvánító szavazáson, hiszen Ukrajna (Brüsszel által) tervezett gyorsított EU-csatlakozása húsba vágó. Azért, mert meghatározhatja Magyarország gazdasági, társadalmi és közbiztonsági helyzetét.
Kocsis szerint az ukránok titkosszolgálati eszközökkel próbálják gyengíti a szavazás erejét. Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy nem az ukrán titkosszolgálat központjából vagy a Tisza Párt brüsszeli irodájából kell megmondani, mit gondoljanak a magyarok, mert Ukrajna európai uniós tagságáról kizárólag a magyarok dönthetnek – közölte a Fidesz-frakció vezetője.
Felidézte, hogy az ukrán állam évek óta szisztematikusan, különböző adminisztratív, jogi és fizikai eszközökkel üldözi az ott élő magyarokat, korlátozza a kisebbségi jogaikat, s a nyelvhasználatukat. Az Ukrajnában őrizetbe vett két magyarról elmondta: nem hiszi, hogy fel lehet lépni a védelmükben. Elsősorban azért nem, mert nem lehet tudni, milyen bizonyítékok és vádak vannak ellenük.
