Vasárnap összesen 23 nemzeti kisebbségi közösség választja meg országos kisebbségi önkormányzati szervének következő összetételét, eggyel több, mint négy évvel ezelőtt. A goráni közösség az, amelyik most először választ nemzeti tanácsot. A Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének Végrehajtó Bizottságát ugyancsak a nemzeti tanácsok nyilvántartásában jegyzik, ám utóbbit, a nemzeti tanácsokhoz képest, más szabályok szerint választják meg.
Attól függően, hogy egy-egy nemzeti közösség képviselői közül hányan iratkoztak fel a törvényben előírt határidőig a külön kisebbségi névjegyzékbe, közvetlen és közvetett – elektorok általi – választást is tartanak. Azok a nemzeti közösségek számára szervezik meg a közvetlen választást, amelyek képviselőinek több mint a 40 százaléka bejegyeztette magát a külön választói névjegyzékbe. Választójoggal azok a polgárok rendelkeznek, akik feliratkoztak a külön választói névjegyzékbe.
Vasárnap országszerte 949 szavazóhelyen szervezik meg a közvetlen nemzeti tanácsi választást, a szavazóhelyek 7 és 20 óra között tartanak nyitva. Az elektori közgyűlések ugyanaznap 12 órakor kezdődnek.
A nemzeti tanácsát közvetlenül megválasztó 19 nemzeti kisebbségi közösség, nevezetesen az albán, az askáli, a bosnyák, a bolgár, a bunyevác, az orosz, a vlach, a görög, az egyiptomi, a magyar, a német, a lengyel, a roma, a román, a ruszin, a szlovák, a szlovén, az ukrán és a cseh, külön választói névjegyzékébe az aktuális kimutatás értelmében 456.199 polgár iratkozott fel.
Az orosz közösség négy évvel ezelőtt még elektorok által választotta meg nemzeti tanácsát, most viszont jogot szerzett a közvetlen választás megtartására. A goráni, a macedón, a horvát és a montenegrói közösségek választói névjegyzékébe több mint 45 ezer polgár iratkozott fel, az említett közösségek képviselői elektorok által választhatják meg nemzeti tanácsukat.
A Köztársasági Választási Bizottság honlapján megtalálható aktuális adatok értelmében a legtöbben a magyar külön választói névjegyzékbe iratkoztak fel – 116.406 polgár –, a bosnyákok választói névjegyzékében 113.849 polgárt jegyeznek, míg a romák névjegyzékében 65.426 polgárt. Az albánok választói névjegyzékébe 36.238 polgár kérte a bejegyzést, a szlovákok névjegyzékébe 27.525 polgár, a vlachok névjegyzékébe 23.341 személy, a románok névjegyzékébe 20.784 polgár, a bolgárokéba pedig 16.573. A bunyevác választói névjegyzékbe 7324 polgár iratkozott fel, a ruszin közösség névjegyzékébe 7247 személy, az egyiptomi közösségébe 3727, az orosz közösség névjegyzékébe 3093 polgár, az askáliak névjegyzékében 2823 polgárt jegyeznek, a görög közösségében 2744-et, a szlovénok névjegyzékében 2527-et, az ukrán közösség képviselői közül 2435 polgár vehet részt a választáson, a német közösség képviselői közül 2329-en, a cseh közösség képviselői közül 1491 személy, míg a lengyel közösség névjegyzékében 317 polgárt jegyeznek.
50 VÁLASZTÁSI JELÖLTLISTA
A Köztársasági Választási Bizottság a nemzeti tanácsát közvetlenül megválasztó 19 nemzeti kisebbségi közösség vonatkozásában összesen 50 választási jelöltlistát hirdetett ki. A legtöbb választási jelöltlista – 5-5 – közül az albánok, a bosnyákok, a ruszinok és az oroszok választhatnak. Az askáli közösség képviselői 4 listát állítottak. A bunyevác, a szlovák, az egyiptomi és a bolgár közösség képviselő 3-3 lista közül választhatnak. Az ukrán, a cseh, a román és a roma közösség 2-2 listát állított, míg a magyarok, a lengyelek, a németek, a szlovénok, a vlachok és a görögök 1-1-et.
A MÁR ISMERT SZABÁLYOK HATÁLYOSAK
A Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva VladimirDimitrijević, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) elnöke megismételte, hogy a választások, illetve a szavazás szinte semmiben nem különbözik a többi szerbiai választás, például a köztársasági parlamenti szavazásától, ugyanazok a szabályok érvényesek. A választást a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól és a parlamenti képviselők megválasztásáról szóló törvények rendelkezéseivel összhangban szervezik meg, tette hozzá, majd rámutatott, hogy immár negyedik alkalommal tartanak Szerbiában nemzeti tanácsi választást a nemzeti tanácsokról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.
Amennyiben senki nem él jogorvoslattal, illetve amennyiben a RIK nem rendeli el a szavazás megismétlését egy-egy szavazóhelyen, az eredményt a szavazóhelyek bezárásától számítva 96 órán belül hirdetik ki, emelte ki Dimitrijević. Mint arra rámutatott, attól számítva, hogy egy-egy nemzeti kisebbségi közösség vonatkozásában befejeződik a nemzeti tanácsi választás folyamata, az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium 20 napon belül összehívja az adott nemzeti tanács alakuló ülését. Miután megalakul az adott nemzeti tanács következő összetétele, a testület megválasztja elnökét és alelnökét, illetve testületeit, derült ki a folytatásban, mint ahogyan az is, hogy a magyar és a bosnyák közösség számára kék színű szavazólapot nyomtattak a Hivatalos Közlöny nyomdájában – ezek kerete eltérő színű –, míg az összes többi közösség számára rózsaszínűt – ezeknek a kerete ugyancsak eltérő színű. A magyar közösség szavazólapja kétnyelvű.
