2024. április 24., szerda

Emelkednek a lakossági hitelek törlesztőrészletei

A dinár- és a devizaalapú hitelek esetében is nőttek a törlesztőrészletek Szerbiában az év folyamán. A hazai fizetőeszköz árfolyama az euróhoz mérten egyelőre stabil, miközben vannak olyan régiós fizetőeszközök, melyek árfolyama sokat ingadozott az utóbbi időben. A dináralapú készpénzhitelek, valamint az euróhoz kötött hosszú távú lakáshitelek törlesztőrészletei is megnőttek. Egyelőre azonban ennek a statisztikák szerint nincs olyan hatása, hogy az emberek ne tudnák fizetni a hiteleiket rendszeresen. A kölcsönfelvevők 3 százalék nem törleszti hiteleit rendszeresen, ami megegyezik a korábbi szintekkel. Három százalék körül maradt tehát az úgynevezett „nemteljesítő” hitelek aránya. A hitel akkor nem teljesít, amikor bizonyos jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő nem tudja visszafizetni, vagy ha több mint 90 napon át nem törleszt a megállapodásban rögzített módon. Ez olyankor következhet be, ha például valaki elveszti az állását, vagy más módon a szokásos bevételei nélkül marad.

Ahogyan az várható is volt az elemzők szerint, az Európai Központi Bank 2 százalékra növelte a közelmúltban az alapkamatot. A kormányzói tanács pedig további emeléseket helyezett kilátásba, ami valójában egy logikus lépés az infláció visszaszorítása érdekében. Első látásra ez bennünket nem igen érint. Pedig dehogynem. Az eurozónában szeptemberben 9,9 százalékot tett ki a hivatalos statisztikák szerint a pénzromlás üteme. Bennünket, szerbiai állampolgárokat pedig annyiban érint, hogy akinek euró alapú, vagy euró indexálású hitele van, esetében a hitel kamatainak elszámolását befolyásoló EURIBOR mutatószám megnő. Az EURIBOR az angol Euro Interbank Offered Rate rövidítése. Jelentése leegyszerűsítve: Európai irányadó bankközi kamatláb. Valójában az európai bankok egymásnak felajánlott euró hitelkamatainak napi szintű, speciális átlagolása. Több időszakra állapítják meg, és naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. Számos bank és más pénzintézet használja kölcsönei árazásához. Az EURIBOR mindig több, különféle hosszúságú időszakra kerül megadásra, így van havi, háromhavi, féléves. De valójában értéke napi szinten nő vagy csökken, a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. Hatással van a bankközi kamatok megállapítására. Az EURIBORT először 1998. december 30-án tették közzé hivatalosan. A Reuters ügynökség számítja ki és teszi közzé az eurózóna 64 legfontosabb európai  bankja hitelkínálatának kamatlábai alapján, az Európai Központi Bank szabályaival összhangban. A hosszú távú hitelek, főleg a lakáshitelek Szerbiában az euróhoz kötöttek, ami nemcsak a dinár és az euró közötti mindenkori árfolyamot jelenti, hanem függ attól is a kamatozás, hogy a közös európai fizetőeszköz esetében mekkora az irányadó alapkamat. Az év eleje óta az EURIBOR a mínusz 0,54 szintről elérte 2,1 százalékos nívót pluszban. Ez azt jelenti egyben, hogy aki a hitele után januárban még 2,46 százalékos kamatot fizetett, annak októberre 5,1 százalékra nőtt a kamatláb. Egy 50 ezer eurós lakáshitel esetében ez azt jelenti, hogy amennyiben a futamidő 30 év, azaz 360 hónap, akkor az eddigi 178 eurós havi ráta 257 euróra nő, ami valójában nem kis különbség. Vagy például, amíg egy 80 ezer eurós, 25 éves futamidővel folyósított lakáshitel havi törlesztő részlete januárban még 377 euró volt, az mostanra 445 euróra duzzadt. Vagy aki korábban valamikor 100 000 eurós hitelt igényelt 30 éves futamidővel, januárban még 405 eurós volt a törlesztőrészlete, az EURIBOR emelkedése azonban oda vezetett, hogy ugyanez szeptemberben meghaladta az 500 eurót. A Szerbiában korábban folyósított és még nem törlesztett több mint 150 ezer lakáshitel 99 százaléka euró alapú.

A dinár alapú hitelek esetében is nőttek a kamatok. A Szerb Nemzeti Bank is kamatemelési ciklusba kezdett. A kamatemelés ugyanis a jegybankok által folytatott monetáris politika egyik eszköze. Az infláció letörésére alkalmas eszköz a kamatemelés, de sokaknak fájó hatásokkal járhat. Amíg például a tavaszon még lehetett Szerbiában 9 százalékos évi kamatozású készpénzhitelt felvenni, ez mostanra 11,2 százalékra duzzadt. A szerbiai jegybank az alapkamatot a közelmúltban emelte meg 4 százalékosra. Az áprilisban jegyzett 1 százalékos alapkamatot hétszer emelték, azaz hét lépesben érte el a mostani 4 százalékos szintet. Augusztusra az átlagos banki hitelkamat a dináralapú kölcsönök esetében már meghaladta a 15 százalékos szintet. Mivel a bankok sok esetben nem csak a kamatokkal terhelik a hiteleik felhasználóit, a bonyolult számítás végén nem ritkán éves szinten több mint 20 százalékos a megterhelés. A változó kamatozású, dináralapú hitelek esetében az EURIBOR egyfajta hazai verziója, a BELIBOR a meghatározó. Ez a mutatószám, ami a kamatelszámolás során szorzószámként használatos, a hazai jegybank alapkamatának függvényében változik. A BELIBOR (Belgrade Interbank Offered Rate) valójában az irányadó kamatláb a szerbiai bankközi elszámolásban. A kamatlábak mértani átlagaként számolják ki, azzal, hogy a hazai bankközi hitelek esetében a legalacsonyabb és a legmagasabb kamatlábat nem veszik figyelembe, és az átlagot két tizedes pontossággal számolják ki.

A „borok” közül érdemes még talán megemlíteni a londoni bankközi referencia jellegű kínálati kamatlábat, ami a LIBOR (London Interbank Offered Rate). Ez az a kamatláb, amit elszámolási alapként használnak, amikor egymásnak hitelt nyújtanak a nemzetközi bankok. A LIBOR kamatláb mindig devizánként értendő, tehát euró-LIBOR, font-LIBOR, stb létezik.

Az elmúlt napokban erősödött az euró a dollárhoz képest. Az árfolyam emelkedését segíti többek között a javuló nemzetközi hangulat és az Európai Központi Bank által megkezdett és beharangozott lendületes kamatemelési ciklus. Ezzel lényegében megtorpant az euró/dollár árfolyam hónapok óta tartó esése. Korábban úgy tűnhetett, érdemesebb a dinárt például euró helyett dollárra váltani, mert az amerikai fizetőeszköz akár tovább erősödhetett volna. Most a fordítottja történik, de az ingatag nemzetközi viszonyok miatt nem tudni, mikor fordulnak meg a trendek. A világ pénzügyi rendszerének összekapcsoltsága miatt arra lehet számítani, hogy a Szerb Nemzeti Bank a makrogazdasági stabilitás megőrzése érdekében az irányadó alapkamatot tovább emeli majd.

Sok függ valószínűleg az amerikai félidős választások eredményeitől. Miután a közelmúltban a vártnak megfelelően újabb hatalmas, 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre az amerikai jegybank, egyben azt is jelezte, hogy lassít a tempón. Jerome Powell Fed-elnök sajtótájékoztatóján kiderült több további fontos részlet, például, hogy a kamatok magasabbra hághatnak, mint a Fed korábban vélte. Arra is következtetni lehet, hogy a jegybanknál egyelőre gondolkodni sem akarnak az emelések szüneteltetésén. A Federal Reserve 4 százalékra emelte irányadó kamatsávját. Meg kell jegyezni, hogy az év elején ez a kamatláb még nulla volt.