Szerbia hatalmas méretű, vissza nem térítendő eszközöket kap az Európai Uniótól. Ezek a pénzösszegek azonban nem kölcsönök, így nem kell visszafizetni őket. Semmi közük a különféle trükkös banki hitelekhez, amiben később csődbe megy az ország és lakosai.
A számtalan segítségnyújtás ellenére, ha szóba kerül az EU, folyamatosan negatív szalagcímek jönnek velünk szembe a médiában. A témával kapcsolatban a pozitív hír általában nem is hír, el van rejtve az újság lapjai között, az olvasók átsiklanak felette. Emiatt meg sem kell azon lepődni, hogy csökken a szerbiai polgárok lelkesedése az Európai Unió iránt.
Arról, hogy mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében, melyek az európai értékek, hogyan végezheti objektíven a munkáját az újságíró, a lokális média dolgozói pénteken délután az újvidéki Selyemgyár Művelődési Állomás kistermében tudhattak meg többet egy műhelymunka során.
– Nagyon fontos, hogy az újságíró minden körülmény között professzionálisan viszonyuljon munkájához, és objektíven tudósítson. Ehhez nyújt a mai műhelymunka egy kis segítséget – mondta Ivana Rajinac, a Color Media Communications koordinátora és az esemény házigazdája.
Nataša Dragojlović, a Nemzeti Konvent koordinátora arról beszélt, a polgároknak joguk van tudni, hogy mi történik az európai uniós csatlakozás ügyében.
– A csatlakozási folyamat minden szerbiai polgárt érint. A lakosoknak gyakran téves fogalmaik vannak az európai értékekről, erről pedig igen gyakran a média tehet. A lokális hírközlésnek gyakran kiemelt szerep juthat abban, hogy a polgárok jól és pontosan informálva legyenek, mert távol esnek a központi hatalomtól, ami befolyásolhatja a munkáját – mondta a koordinátor.
Zlata Đorđević, a Szerbiai Átláthatóság Intézet kutatója elmondta, tapinthatóan létezik az országban egy Eu-fóbia, ami a tudatos félretolmácsolásnak köszönhető. Bizonyos országok szinte semmit nem tesznek Szerbiáért, vagy kárt okoznak neki, mégis az egekig magasztalják őket.
– Az ország területén jelenleg több mint 150 uniós projektum aktív, aminek célja a szerbiai polgárok megsegítése valamilyen módon. Ezekről viszont semmit sem hallani – közölte a kutató.
Nebojša Andrić kommunikációs szakember, az AgitArt tanácsadó ügynökség dolgozója az újságírói etikáról tartott előadást, és az is szóba került, hol van a probléma igazi forrása, amikor a sajtószabadság kerül szóba.
– Elég egyetlen jól megfogalmazott törvény is ahhoz, hogy sajtószabadság legyen. Viszont ha nincsenek megfelelő intézmények, amelyek ennek a törvénynek a tiszteletben tartását szavatolják, akkor a törvény is hiábavaló. Szerbiában ilyen intézmények nincsenek – jelentette ki az előadó.
Az eseményt a Color Media Communications és az Európai Konvenció közösen szervezte meg.
