2024. április 20., szombat

Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tizenharmadik Tábora

Varga Tamás fő szervezővel beszélgettünk

Ezen a héten zajlik Zentán a Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tizenharmadik Tábora, azaz a MadT. Az előző évben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség közös szervezésében megvalósuló rendezvény a járvány miatt elmaradt. Idén sikerült megszervezni, ám a Covid-helyzet ezúttal is némiképp kihatott az eseményre, ugyanis a szokásos öt csoport helyett csupán három működik, egy rendezői és két színészcsoport. Az átlagosan 40 körüli táborozószám helyett is maximum 25 főre redukálták a létszámot, amely rövid idő alatt be is telt. A rendezői csoportot Komáromi Sándor drámatanár vezeti visszatérő oktatóként, az egyik színészcsoportot Hernyák György rendező, a másikat dr. Mezei Kinga rendező, színművész koordinálja. Oláh Tamás a tábor mindenkori dramaturgja. A MAdT ideje is két nappal lerövidült, valamint a gála is elmarad. A csapatok idén elsősorban a műhelymunkára tudnak fókuszálni. Mácsai Mónika és Balassa Emese trénerek a tábor összes résztvevőjének tartanak foglalkozásokat, miáltal mindenki mindenkihez közelebb tud kerülni, szakmai és baráti kapcsolatokat kialakítani.

Mindezt Varga Tamás fő szervezőtől tudtuk meg, akinek további kérdéseket is feltettünk az idei eseménnyel kapcsolatban.

Van-e valamilyen konkrét tematika idén? Mit lehet megtudni a műhelymunkákról?

– Minden oktató saját koncepcióval érkezett. A témák rendkívül változatosak. Mezei Kinga a vajdasági magyar verset állította fókuszba. Hernyák György nagyon sok területen képzi a diákokat, Shakespeare-től kezdve a nó színházon át a kortársakig. Komáromi Sándor olyan rendezői területekre kalauzolja a csapatát, amelynek utána nagyon sok hasznát tudják venni előadások készítésekor. Mindhárom csoportnak naponta van egy-egy nyílt órája, ahol a többi táborozó jelen lehet nézőként vagy résztvevőként.

Hernyák György nagycsoportos foglalkozást tart (Fotó: Szögi Csaba)

Hernyák György nagycsoportos foglalkozást tart (Fotó: Szögi Csaba)

A gála idén elmarad. Hogyan fogjátok lezárni az idei tábort?

– A gála szerepét, annak lényegét valahol éppen ezek a nyílt órák helyettesítik. Nem szeretnénk, hogy az idén rendelkezésre álló kevesebb idő után nézők elé lökjük a diákokat, feszültséget keltve bennük ezáltal. Inkább a képzésre fókuszálunk idén. Természetesen nagyon fontosnak tartom, hogy a színjátszók találkozzanak a nézővel, hiszen a színháznak valahol ez a lényege, egy-egy előadás lezárása. Ugyanakkor a jelenlegi szükséghelyzetben a nyílt órákon egymás nézőivé válhatnak.

Milyen idén a hangulat, a közösségi élet?

– Idén beiktattunk egy esti programot, ami ismerkedés, barátkozás címszó alatt fut. Általános témákról kezdünk beszélgetni, aztán persze leggyakrabban újra csak a színháznál kötünk ki... (nevet) Levezetjük, lelazítjuk általa a napi munkát. Az utóbbi években az esti próbák olyan szinten komolyodtak meg, hogy gyakran éjfél utánig is kitolódtak. Ugyanakkor a résztvevők maguktól is fontosnak tartották az ismerkedést a próbák után, viszont mi ilyen késői időpontban már küldtük őket aludni, hiszen reggel korán fel kell kelni. Napközben persze találtak akkor is némi időt a barátkozásra, de idén ezt belevettük a programba is. Úgy látom, ez javára válik a tábornak, ugyanúgy, mint a nagycsoportos foglalkozások, hiszen ezek által nem csak az egyes csoportokon belül alakulnak ki szorosabb kapcsolatok. Minden beszélgetés egy-egy nagy körré alakul, élénkebb lett a kommunikáció. Elmondhatom, hogy kiváló a hangulat! Talán ehhez még az is hozzájárul, hogy kevesebben vagyunk, így családiasabb és barátibb a légkör.

Milyennek látod a rendezvény ívét így tizenhárom év után?

– Felfelé ível, ez nem is kérdés! Hogy mást ne említsek, rengeteg MAdT-táborosból válik akadémista. Vajdaságban a csúcson van a táborunk az amatőr színjátszók képzésében. Minden alkalommal olyan szakembereket hívunk meg oktatónak, akiktől a diákok tényleg meg tudják tanulni a szakmát. Beszédtanárunk is van, Oláh Tamás a dramaturgia rejtelmeibe is bevezeti őket. Olyan erős gyakorlati és elméleti képzésben részesítjük őket, ami meghatározza az értékrendjüket, magasra rakjuk számukra a lécet, s innen kezdve az előttük álló további szakmai kihívásokat ehhez fogják mérni. A legfontosabb célunk pedig éppen az, hogy az itt szerzett tudást otthon átadják a saját társulatuknak. Mi, szervezők is odafigyelünk a meghívott oktatóink tanácsaira, és ezeket figyelembe véve igyekszünk tovább javítani a tábor színvonalát. Mindenképpen fejlődő ívben vagyunk.