Az utóbbi egy évben 30 százalékkal drágult az arany, így most a válságok idején biztos menedéknek számító nemesfém unciánkénti ára kétezer dollár. Szerbia egy év alatt több mint 10 tonnával növelte aranytartalékát, és jelenleg 32 tonna arannyal rendelkezik. A devizatartalékok értéke 13 milliárd euró, ebből az arany 1,6 milliárdot ér.
,,Nagyon tudatosan vásároltuk az aranyat, mert az, ami értékpapírokban vagy külföldi valutában fekszik, nemcsak hogy nem hozott pozitív kamatot, hanem költséget jelentett. Olyan időket élünk, amikor a pénz nem fiadzik, hanem kiadással jár. Az arany vásárlása azt jelenti, hogy valami biztos van a kezünkben, melynek értéke növekszik” – érvelt a Prva tévé műsorában Jorgovanka Tabaković bankkormányzó.
A JSZSZK széthullásakor állítólag 45 tonna arany feküdt az ország páncélszekrényeiben, s ezt a jogutódlási eljárással később szétosztották az utódállamok között. Hírek szerint 2001-ben 5 tonnát utólagos megmunkálásra küldtek, majd eladtak, de hogy a pénzzel mi lett, azt senki sem tudta felderíteni. Úgy tudni, hogy környékünkben a legtöbb arannyal, 7 tonnával Észak-Macedónia rendelkezik, Szlovéniának 3 tonnája van, Bosznia-Hercegovinának is majdnem ennyi, Montenegrónak egy tonna aranya van zálogban a felvett hitelekre, Horvátországnak állítólag nincs aranya, mert az összeset eladta.
