A lakosokat igencsak megterheli az a kamat, amely a koronavírus-járvány miatt alkalmazott moratóriumok ideje alatt halmozódott fel a kölcsöneikre – figyelmeztet az Európai Politikai Központ (CEP). Mint ismeretes, a hitelek részleteinek törlesztését április elsejétől június végéig a polgárok 94 százaléka halasztotta el Szerbiában, az augusztus 1-jétől szeptember 30-áig érvényesített moratóriumra való jogával pedig az adósok 82 százaléka élt. Ugyanezen időszakokban a vállalkozók túlnyomó része is kihasználta a lehetőséget a halasztásra, aminek következtében most a rendes törlesztőrészleteket megnövelték a moratórium idejére felszámolt, szerződésben meghatározott kamattal. A CEP szerint mindez jelentősen terheli a hitelfelvevőket, így az említett öt hónapra felszámolt kamatok egy részének leírását ajánlják.
A Európai Politikai Központ jelentésében kiemelik, hogy leginkább azok a lakosok érzik meg a törlesztőrészletek növekedését, akik a hitelkártyáik által felhalmozott adósságaikat fizetik vissza. Az egyik legelterjedtebb kölcsönforma ugyanis magas kamatlábakkal jár: a havi adósságnövelés a dináralapú kártyák esetében elérheti a 35-36 százalékot is, míg az euró-alapú hitelezés kamatlába pénzintézetektől függően 15 és 20 százalék között mozog. Mindezzel a bankok akkor is leterhelték a polgárokat, amikor a gazdaságvédelmi intézkedések következtében a Szerbia Nemzeti Bank a referencia-kamatlábat 1,25 százalékon tartotta, az európai bankok közötti hitelezés mértéke pedig a negatív zónába került, azaz az Euribor -0,5-re zuhant. A jelenlegi helyzetben tehát hatalmas a különbség a bankok terhelése és a lakosokra kiszabott kamatoztatás között – elemezték a moratóriumok utáni megfizettetések módját a CEP szakértői. Kiemelték, hogy a hatályban levő megfizettetések következtében év végén a bankok többségének növekszik a kölcsönökből származó bevétele. A zárszámadásba ugyanis bekerülnek a moratórium idejére felszámolt kamatok is, amelyekre a járványhelyzet miatt foganatosított intézkedések nélkül nem számíthattak volna a pénzintézetek.
Marko Obradović, a CEP európai uniós csatlakozási fejezeteivel megbízott szakembere hangsúlyozta, hogy a negatív Euribor miatt a bankoknak tulajdonképpen megéri hitelezni a lakosokat. A kölcsönök ugyanis ilyen szempontból befektetésnek számítanak: a polgárok az odaítélt összegek elköltésével növelik a hazai keresletet, amely pozitívan hat a gazdaságra és a bruttó hazai termék alakulására is. Ennek fényében és az eddigi társadalmilag felelős magatartásuk alapján tehát elvárható lenne a bankoktól, hogy ajánlatot adjanak a moratóriumok ideje alatt felszámolt kamatok csökkentésére, segítve ezzel a nehéz helyzetbe került lakosokat – fejtette ki véleményét a szakember azon a tanácskozáson, amelyet Nišben szerveztek meg.
A moratórium következményeit elemző vita egyébként azon a találkozón hangzott el, amelyet a Készülj fel a részesedésre! elnevezéssel szervezett meg a CEP. A tanácskozást a Nemzeti Lokális Gazdaságfejlesztési Egyesüléssel (NALED) és a European Western Balkans portállal együttműködve valósították meg, az Európai Unió szerbiai küldöttségének támogatásával.
