2024. április 24., szerda

Új helyzet, régi dilemmák

Önkormányzati választások lesznek a hónap végén Romániában. Egy hete tart már a kampány, amely a teljes érdektelenségbe fulladt, és nem csupán azért, mert a jelölteknek be kell tartaniuk a járványügyi szabályokat, hanem elsősorban amiatt a bizalmatlanság miatt, amely a pártokat övezi.
Új helyzetben találják magukat viszont a magyar választók: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt szövetségéből létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) párharcába beleszólnak azok a magyar nemzetiségű jelöltek is, akik a szlovákiai Híd mintájára létrejött Szabad Emberek Pártja listáján indulnak.
Az EMSZ a legtöbb zömében magyarok lakta székelyföldi településen indít polgármesterjelölteket és önkormányzati képviselőjelölteket. „160 helyszínen mintegy 2200 önkormányzati képviselőjelölttel, valamint 94 polgármesterjelölttel vág neki az önkormányzati választásoknak” – jelentette be Csomortányi István, a pártszövetség társelnöke. A szövetséget alkotó két pártnak jelenleg 450 önkormányzati képviselője van, és 17 települést vezetnek a két párt valamelyikéhez tartozó vagy általuk támogatott független polgármesterek. Ezt szeretnék túlszárnyalni vagy legalább megőrizni.
Arra a kérdésre is választ kapunk a választási eredmények ismeretében, hogy mennyire fogadja el a közösség a román pártok színeiben induló magyar jelölteket, hogy megtörik-e az etnikai szavazás hagyományát Székelyföldön a magyar jelöltekkel kampányoló román pártok. Az eddigi választásokon is mindig indultak valószínűleg titkosszolgálati hátszelet élvező, szavazatrablással próbálkozó zsebpártok, a különbség most az, hogy van két nagyobb és egyre népszerűbb párt, amely számos magyar szavazó voksát elnyerheti: a Marosvásárhelyen alapított Szabad Emberek Pártja és a Mentsétek Meg Romániát – PLUS Szövetség. Utóbbi rendszerellenes retorikájával, a történelmi pártok elleni kampányával hódít. A hagyományos pártok népszerűtlensége pedig oly méreteket öltött, hogy a választókat az sem rettenti el, hogy sorra derül ki az új párt vezetőiről: együttműködtek a volt kommunista titkosszolgálattal.
Ha a támogatottság mértékét nehéz lenne is ma még megjósolni, az szinte biztos, hogy a magyar többségű településeken a legtöbb szavazatot az RMDSZ kapja majd. Az RMDSZ viszont csak akkor lehet elégedett teljesítményével, ha megnyeri a három-négy stratégiai fontosságúnak tekintett meccsét: Marosvásárhely és Szatmárnémeti polgármestere magyar lesz, illetve megtartja a Maros, Szatmár, Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnöki tisztségét. A választások után az alpolgármesterek és megyei tanácsalelnökök megválasztása háttéralkukon fog eldőlni, s ezeken csak akkor tud sikeresen részt venni az RMDSZ, ha erős támogatást és felhatalmazást kap a választóktól. Azon kívül számos helyi és megyei önkormányzatban koalíció létrehozása és egy vezetői tisztség megszerzése lehet az RMDSZ célja. Ennek sikere akár egy tanácsoson múlhat, így nagy tétje van a magyar jelöltre leadott minden szavazatnak még a szórványban is.