2024. március 29., péntek

Oktatási modellek árnyékában

A szeptemberi iskolakezdés forgatókönyve napi szinten változik. Az elmúlt hetek történései arra engednek következtetni, hogy a döntéshozók nagy bajban vannak az alapvető kérdésekkel kapcsolatban. Tantermi órák vagy távoktatás? Esetleg kombinált modell? Kötelező maszkviselés vagy személyi távolságtartás? Hogyan alakulnak a váltások? Mi lesz az elsősökkel? Mi lesz a napközis oktatással? És az óvodásokkal? A múlt heti internetes kérdésünk is ehhez kapcsolódott. Olvasóink többsége azt a választ adta, hogy támogatja a tanév tantermi oktatással történő megkezdését. A megkérdezettek 10 százaléka részben ért egyet azzal, hogy a gyerekek járjanak iskolába, 15 százalékuk viszont nem szeretné, ha a diákok beülnének a padokba.

Támogatja a tanév tantermi oktatással történő megkezdését?

Igen: 172 (75,1%)

Részben: 23 (10%)

Nem: 34 (14,9%)

Mladen Šarčević oktatásügyi miniszter július elején bejelentette, hogy abban az esetben, ha a SARS–CoV–2 vírus szeptemberben is nagy mértékben jelen lesz, kombinált oktatási modellt alkalmazhatnak Szerbiában. Ennek lényege, hogy a diákoknak online órái is lesznek, de minden második héten be kell menniük az iskolába felelni, konzultálni a tanárokkal és megcsinálni a gyakorlatokat. Ekkor még senki sem tudta, mire gondol a tárcavezető. Az iskolaigazgatóknak azért fájt a fejük, mert el kellett készíteniük a következő tanévre vonatkozó órarendet – méghozzá úgy, hogy ne terheljék túl a tanítókat és a tanárokat. A szülőknek azért fájt a fejük, mert nem tudták, hogy kire hagyják a gyereküket azokon a napokon, amikor majd távoktatásban kell tanulniuk. Nem mindenki tud ugyanis egész nap otthon lenni gyermekével és segíteni neki. Sok esetben a nagyszülők távok élnek vagy ők is dolgoznak, így nincs kire bízni a kisdiákot. A legkisebbek állandó felügyeletet igényelnek, főleg az elsősök, akiknek meg kell tanulniuk írni és olvasni. Esetükben mindenképpen szükség van arra, hogy a tanító fizikailag is velük legyen. Egy szülő nagy fába vágja a fejszét akkor, ha otthon kell neki megtanítani az elsős gyermekét írni és olvasni. Rengeteg türelem és kitartás kell hozzá. Legjobb, ha mindezt a pedagógusokra bízzuk. Ez a modell azért sem alkalmazható az alsósoknál, mert a törvény értelmében a 12 évnél fiatalabb gyermekek nem tartózkodhatnak egyedül otthon. A kombinált modell sokkal könnyebben kivitelezhető a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók esetében. Mladen Šarčević szerint ez a gyakorlatban úgy festene, hogy egyik héten az első és a harmadik osztályosok, a következő héten a másodikosok és a negyedikesek járnának be. Biztos, ami biztos, július elején elkezdték a televíziós tanórák felvételét a Szerbiai RTV-ben.

Ezután a miniszter mindenkit megnyugtatott, hogy több forgatókönyvet ki fognak dolgozni a szeptemberi iskolakezdésre vonatkozóan. Július végére az oktatásügyi minisztérium tarsolyában már tíz modell és almodell volt. Az egyik lehetőség az volt, hogy a diákok visszatérnek az iskolapadba, és a korábban megszokott rendszer szerint folyik majd az oktatás. Ekkor arról is szó esett, hogy tanteremben kötelező lesz a maszkviselés. Azt is felvették, hogy a kombinált modell szerint a tanulók két hétig otthonról vegyenek részt a távoktatásban, két hétig pedig járjanak be az iskolába felelni, gyakorlati órákra és konzultációkra. A harmadik lehetőség a teljes távoktatás volt.

Később a miniszter az alsósokkal kapcsolatban felvetette azt a lehetőséget is, hogy az alsósok három hétig tantermi oktatáson vegyenek részt, egy hetet pedig otthonról tanuljanak. Azt is elmondta, hogy figyelembe kell venni az iskolák kapacitását, mert nem mindenhol lehet ugyanazt a modellt alkalmazni. Némely intézményben van elegendő tanterem, és oly módon is meg tudják szervezni az oktatást, hogy a diákok végig az iskolában legyenek. Július végén a tárcavezető kiemelte, hogy az iskoláknak arra is ügyelniük kell, hogy négy négyzetméternyi területen egy tanuló tartózkodjon. Tehát az intézményeknek fel kellett mérniük a tanulók számát és az épület(ek) kapacitását, kiszámolni azt, hogy egy-egy tanteremben hány tanuló tud egyszerre tartózkodni. Az iskolaigazgatók matekoztak, szervezkedtek, erre jött a következő hír: valószínűleg a diákok szeptembertől visszatérhetnek a padokba.

Mladen Šarčević ekkor azt nyilatkozta, hogy az általános és a középiskoláknak egyenlő választási lehetőségük lesz: a tantermi vagy online oktatás mellett dönthetnek. Az általános iskolákban váltásokban fognak dolgozni. Az első és a második osztályosok számára reggel kezdődne a tanítás, és 11-kor érne véget. Őket követnék a harmadikosok és a negyedikesek, akik 14 óráig lennének iskolában. Az ötödikesek és a hatodikosok 14-től 17 óráig, a hetedikesek és a nyolcadikosok pedig 17-től 20 óráig vennének részt az órákon. Mindegyik évfolyamnak négy rövidített órája lesz, amelyek harmincöt percig tartanak. Valljuk be, ez a gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhető. Vajon belegondolt a miniszter abba, hogy hány órakor mennek haza azok a tanárok, akik felső osztályokban tanítanak? Szerintem a gyerekek nagy része egyáltalán nem produktív az esti órákban. Olyankor inkább hagyni kellene őket pihenni.

A váltások közötti szünetben húsz perc alatt kell fertőtleníteni az iskola helyiségeit. Bele sem merek gondolni, hogy mindezt miként lehetne kivitelezni. Húsz perc alatt egy ember legfeljebb egy tantermet tud alaposan fertőtleníteni. Nem tudom, hogy milyen módon számolta ki ezt a minisztérium, de az biztos, hogy egyik iskolának sincs ehhez a munkához elegendő takarítónője.

A miniszter azt is elmondta, hogy az iskolák bármelyik modell mellett döntenek, a diákoknak mindenképp be kell menniük az iskolába felelni. Az oktatási intézményekben mindegyik tanteremben

15 tanuló lehet, és mindenkinek maszkot kell viselnie. Az a diák, aki leveszi a maszkot, büntetést kap. Ez a kijelentés óriási felháborodást keltett a szülők és a pedagógusok körében. A következő héten dr. Predrag Kon epidemiológus, a szerbiai válságstáb tagja azt nyilatkozta, hogy a gyerekeknek nem kellene maszkot viselniük a tanítás ideje alatt. Az elmúlt hétvégére megváltozott a véleménye, hiszen a válságstáb sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a diákoknak kötelezően maszkot kell viselniük az iskolában, és nem is akármilyet: háromrétegűt. A járványügyi szakember másnap már tagadta ezen kijelentését, és elmondta, hogy a maszknak nem kell háromrétegűnek lennie – lehet sebészi, pamut vagy egyrétegű.

A múlt hétre az iskolaigazgatók már kidolgozták a következő tanévre vonatkozó órarendet, csengetés rendjét, megszervezték az oktatást. Mindezt annak tudatában tették, hogy az órák 35 percig fognak tartani. Erre jött a hír, hogy szeptembertől újra indulhat a tantermi oktatás. Csütörtökre az igazgatók megkapták a minisztérium negyvenoldalas tájékoztatóját a tanítás megszervezésével kapcsolatban. Az egyik változtatás az volt, hogy a tanórák 30 percesek lesznek. Tehát az igazgatók dobhatták a kukába az addig kidolgozott órarendeket.

A tájékoztató szerint minden iskolának ki kell dolgoznia a saját operatív munkatervét az intézmény térbeli adottságoknak és a technikai lehetőségeknek megfelelően. Az iskola autonóm joga lesz meghatározni a tanítás kezdetének időpontját napi, heti és havi szinten. A minisztérium az alsósok esetében a mindennapos tantermi oktatást javasolja. Ha az osztálylétszám meghaladja a 15 főt, két csoportban kell megszervezni a tanítást. A két csoport két időpontban érkezik az iskolába. Amennyiben az osztálynak 15 vagy kevesebb tanulója van, egy időpontban megszervezhető valamennyiük számára az oktatás. Mindez azért nem igazságos, mert a kisebb létszámú osztályban a tanítóknak naponta csak egyszer kell előadniuk az anyagot, míg a nagyobb létszámú tagozatoknál kétszer. Tehát az egyik tanítónak kétszer annyit kell dolgoznia ugyanazért a fizetésért.

A felsősök tantermi vagy a kombinált modell szerinti tanításban fognak részesülni. Azokban az iskolában járhatnak be rendszeresen az órákra, amelyekben adottak az ehhez szükséges feltételek, tehát a megfelelő számú tanterem és tanár. A lehetőség szerint a felsősök ugyanabban az időpontban, vagy ellentétes váltásban is érkezhetnek, mint az alsós tanulók. Napi öt órájuk lesz. A választott tantárgyakat az iskolában is előadhatják, de dönthetnek a távoktatás mellett is. Az ellenőrzők, dolgozatok írását és a feleltetést mindenképp tantermi körülmények között kell majd lebonyolítani.

A minisztérium javaslata szerint az órák egy részét a szabadban is meg lehet tartani. Igen ám, de arra is kell gondolni, hogy hamarosan jön a tél. Az oktatási intézményeknek szülőkkel való megbeszélés után kell dönteniük arról, hogy melyik a számukra megfelelő modell. Az biztos, hogy a tanítóknak és a tanároknak lesz nehéz, mert munkájuk a tantermi oktatással nem ért véget. Azokkal a gyerekekkel is foglalkozniuk kell, akik betegség vagy egyéb okok miatt távoktatásban követik az órákat.

A fentiek ismeretében kijelenthető, hogy semmi sem biztos és egyik intézkedés sem állandó. Szeptember 1-jén reggel kiderül, hogy mire számíthatnak a tanulók, a szülők, a pedagógusok és az iskolaigazgatók.