2024. április 24., szerda

A kritikus hang elnyomása

Szerbia a totalitárius rezsimekhez hasonló intézkedéseket foganatosít az FH szerint

A Freedom House mély aggodalommal tekint a szerbiai folyamatokra, főleg azt követően, hogy a szervezet szerint a jelenlegi történéseket a hatalomkritikus média elhallgattatása előzte meg – jelentette ki tegnap Sophia Orlovsky, az FH európai és eurázsiai programigazgatója.

Véleményét annak az intézkedésnek a kapcsán fejtette ki, melyről a minap beszámoltunk, nevezetesen, hogy újságíróknak, nemkormányzati szervezeteknek, polgárok csoportjainak a bankszámláihoz kért hozzáférést a Pénzügyminisztérium pénzmosás-megelőzési osztálya, a bankokhoz juttatott el olyan meghagyást, melyben a 2019 elejét követő összes átutalást látni kívánják. Indokként a terrorizmus finanszírozásával, pénzmosással kapcsolatos nyomozást hozták fel. A pénzmosás megelőzésével foglalkozó igazgatóság egy teljes listát összeállított azokról, akiknek a pénzügyeit át kívánja vizsgálni. Ezen a listán húsz magánszemélynek és 37 szervezetnek és egyesületnek a neve szerepel, mások mellett a Szabad Sajtó Alapítványa, a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS), a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS), a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS), a Tényfeltáró Újságírók Balkáni Hálózata (BIRN), a KRIK oknyomozó hírportál, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA), a Szerbiai Európai Mozgalom, a Humanitárius Jogi Alap, a Társadalmi Kutatások Irodája (BIRODI), az Emberi Jogi Jogászcsoport (Jukom), az Emberi Jogok Helsinki Bizottsága is. Orlovsky szerint a kritika elleni rendszerszerű támadás jele az állam legújabb lépése, hiszen a listán eredményes oknyomozó médiumok, független és pártatlan egyesületek, nemkormányzati szervezetek nevei szerepelnek.

– Az eurázsiai totalitárius rendszerekben mindennaposnak számítanak az efféle eljárások, azzal a céllal tesznek a rezsimek ilyen lépéseket, hogy elhallgattassák a hatalom bírálóit. Nem számít újnak az sem, hogy mindezt a terrorizmus vagy a pénzmosás leküzdésével indokolják. Oroszországban történik ilyesmi a leggyakrabban, de Törökországban, Tádzsikisztánban és Kazahsztánban is előfordul – nyilatkozta az Amerika Hangjának (VoA) a Freedom House képviselője, s aggasztónak nevezte, hogy a szerb hatalom is azokat vizsgálja, akik a hatalmi emberek korrupciós ügyleteire és az emberi jogok területén történt visszalépésekre mutattak rá.

A hatalom készen áll feláldozni az intézményeket, az átláthatóságot saját politikai céljainak a megvalósítása érdekében. A civil szervezetek megfélemlítése zajlik, állapította meg.

Az FH a legutóbbi jelentésében egyébként 2003 óta először azt állapította meg, hogy Szerbia és Montenegró nem számít demokratikus államnak, hanem a hibrid rezsimek kategóriájába tartozik.