Csantavér északnyugati bejáratának közelében található a Dér Sándor-féle kereszt, amely a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány (Kámme) programjának köszönhetően ismét régi pompájában áll az út mentén, két másik vajdasági kereszttel együtt. A program Vajdaságban a szabadkai székhelyű Keresztény Értelmiségi Körnek (KÉK) köszönhetően valósulhatott meg. A program és a csantavéri kereszt felújításának részleteit Szabó Károly, a KÉK elnöke ismertette lapunk számára.
Szabó Károly a KÉK-ről szólva elmondta, hogy az ökumenikus civil szervezetnek 28 aktív helyi csoportja működik szerte Vajdaságban. A szervezetnek körülbelül 500 tagja van, köztük 40 pap és lelkész.
Szabó Károly, a KÉK elnöke (Patyi Szilárd felvétele)
A szervezet legfőbb céljai közé tartozik az evangelizáció, a keresztény értékek megőrzése, a magyar közösség megtartása és összetartása. Ennek érdekében együttműködnek mindazokkal a Kárpát-medencei szervezetekkel, amelyek keresztény értékeket vallanak. Közéjük tartozik a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, amely a KÉK testvérszervezete, és amely szövetség alapítványának, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítványnak köszönhetően valósulhattak meg a keresztfelújítások.
– A Kámme Alapítvány kiírt egy pályázatot a Kárpát-medence azon keresztjeinek felújítására, amelyek népművészeti értékeket is képviselnek. Ezek olyan keresztek, amelyek nem kőből készültek, tehát annyira tartósak. A nép állította fel őket, és egyre kevesebb van belőlük. Az alapítvány összesen 15 keresztet újíttatott fel szerte az elcsatolt területeken. Ebből három Vajdaság területén található. Mi, ahhoz, hogy valóban értékmentő munkát tudjunk elvégezni, kikértük mgr. Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató véleményét. Az ő segítségével határoztuk meg, hogy melyek a legrégebbi, legértékesebb keresztek, amelyeknek a korpusza még pléhből van, tehát nem kőből vagy öntöttvasból. Így esett a választás Csantavéren, Völgyparton és a bánáti Egyházaskéren egy-egy keresztre – nyilatkozta a KÉK elnöke.
A KÉK a felújítások elvégzését szintén egy neves szakemberre bízta.
– Magára a felújításra Korhecz Papp Zsuzsannát, a Szabadkai Városi Múzeum restaurátorát kértük fel. A felújítás úgy történt, hogy miután kiválasztottuk a három keresztet, beadtuk a pályázatot a Kámme Alapítványnak, amit ők elfogadtak. Megkértük a helyi plébánosokat, hogy szereltessék le a korpuszokat, és hozassák be Szabadkára a múzeumba, Korhecz Papp Zsuzsannához. Ő elvégezte a restaurálást. Az egyházaskéri és a völgyparti kereszt nagyon rossz állapotban volt, nemcsak a korpuszok, hanem a keresztfák is. Amikor a helyi lakosok megtudták, hogy a korpuszokat felújítjuk, akkor ők saját adományaikból új keresztfákat készítettek. Így valójában a három kereszt közül kettő teljes felújításra került. A csantavéri kereszt volt talán a legjobb állapotban, de mindenképpen ráfért egy festés – mondta Szabó Károly.
A felújított csantavéri Dér Sándor-féle kereszt (Gergely Árpád felvétele)
Habár a csantavéri kereszt viszonylag jó állapotban került restaurálásra, a múltban már egyszer majdnem az enyészet martalékává vált.
– A csantavéri kereszt egykoron Dér Sándor tanyáján állt, és az ő tulajdona volt. Dér Sándor sajnos elhunyt, a tanyát pedig eladták. Nem volt, aki gondozza a keresztet, és pusztulásnak indult. Az 1920-as években az akkori kántor, mivel a kereszt kidőlt és tönkrement, összeszedte a kereszt maradványait és a korpuszt. Ezután megkérte Balassa Pétert, engedje meg, hogy az ő tanyáján állítsák fel újra a keresztet. A keresztet eredeti helyétől körülbelül egy kilométerre délebbre állították fel. Azóta többször is felújították, legutóbb 2000-ben, de húsz év eltelte után ismét szükség mutatkozott a restaurálásra – magyarázta Szabó Károly.
A csantavéri kereszt, ahogy a völgyparti és az egyházaskéri is, ismét régi pompájában hirdeti Isten dicsőségét. Mivel a program sikerrel zárult, megkérdeztük a KÉK elnökétől, hogy tervezik-e újabb keresztek felújítását.
– Mivel a helyi lakosság körében igen kedvező fogadtatásban részesült ez a program, további keresztek felújítását is tervezzük. Úgy gondoljuk, meg kellene őrizni a jövő nemzedékének is ezeket a fajta kereszteket, amelyek a XVIII. századtól kezdve állnak, és a helyi hívek folyamatosan újítják fel őket. Ezzel a pályázattal mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy ezek a keresztek tovább megmaradjanak – válaszolta Szabó Károly.
