Megszokhattuk, hogy a banki kölcsönök szerződéseiben sokszor fontosabbak a kisbetűk a hangsúlyos szövegrészeknél. Hasonlóan alakul azon határozat sorsa is, amelyet a rendkívüli állapot miatt hozott meg a Szerbiai Nemzeti Bank.
Mint arról korábban is beszámoltunk, március 18-án érvénybe lépett a jegybank moratóriuma. A Szerbiai Nemzeti Bank Végrehajtó Bizottsága ugyanis olyan döntést fogadott el, amellyel átmenetileg leállítja az adósságok törlesztését. A határozat értelmében a végrehajtás különböző formáinak felfüggesztése mellett a hitelek felhasználói három hónap haladékot kapnak a tőke- és kamatfizetési kötelezettségeik teljesítésére. A Hivatalos Közlönyben megjelent értesítés szerint „a rendkívüli állapot idején a bankok vagy a lízingbe adók nem számolnak el kamatot az esedékes, de nem törlesztett részletekre, és nem fognak végrehajtási, illetve kényszermegfizettetési eljárást sem indítani”. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy a 90 napos halasztás a hiteltörlesztés idejét hosszabbítja csupán, a havi részletek összege pedig nem fog változni.
Csupán néhány nappal a határozat érvénybe lépését követően azonban a jegybank magyarázatot is fűzött a moratóriumhoz. A bankkormányzó kabinetjéből kiadott közleményből már világossá vált a figyelmes olvasó számára, hogy nem egyszerű, költségmentes halasztásról van szó. A példaként szereplő készpénz- és a lakáshitel leírásából ugyanis egyértelmű, hogy a három hónapos halasztás után nagyobb lesz a törlesztőrészlet, mint amennyi a moratórium bevezetése előtt volt.
MENNYI AZ ANNYI?
Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora növekedésre számíthatnak a lakosok? Saját példákon keresztül próbáltunk utánajárni a hitelezők számításainak. A rendkívüli állapot idejére kijelölt telefonos szolgálatot többszörös hívás után elértük ugyan, de az ügyvezető szerint nem adhattak ki olyan információt, amely pontosítaná, hogy a 84 hónapra felvett készpénzhitel 15.000 dináros havi törlesztőrészlete mekkora lesz a moratóriumot követően. Előzékenyen elmagyarázták azonban, hogy három hónapos halasztás esetén összeadódnak az ez idő alatt kifizetésre nem kerülő, ám a szerződés által felszámolható kamatok, majd ezen összeget szétosztják a fennmaradt havi részletek között. Ugyanez vonatkozik a 25 évre felvett lakáshitel példájára is, amelynek jelenlegi havi törlesztőrészlete 6000 dinár – tette hozzá az ügyvezető, aki szerint a Szerbiai Nemzeti Bank határozata alapján késedelmi kamatot nem számolnak fel a halasztás idejére, de a szerződésben foglalt kamatlábat továbbra is vonatkoztatják a havi részletek tőkéjére.
A növekedés pontos összegét személyesen is megpróbáltuk megtudni, ám szerdáig a helyi ügyfélszolgálatok még nem kapták meg azt a szoftvert, amely erről pontos kimutatást adott volna. Az előzékeny ügykezelő megerősítette a telefonos szolgálat által adott információkat és elkezdett számolni. A nemrégiben felvett 15.000 dináros törlesztőrészlet példájára azt mondta, hogy a legrosszabbul azok járnak, akik még egy részletet sem törlesztettek. Ebben az esetben ugyanis a teljes összeg kamatnak számít, egyszerűsítve tehát megszorozzuk hárommal a törlesztőrészletet, majd a kapott 45.000 dinárt elosztjuk a fennmaradt 84 ráta között. Ez annyit jelent, hogy a havi törlesztőrészlet a napokkal ezelőtt felvett hitel esetében 535 dinárral növekszik a halasztást követően. A félidőnél tartó lakáshitel esetében sokkal jobb a helyzet, ugyanis itt a havi fizetési kötelezettség felét teszi ki a kamat, azaz a 6000 dináros törlesztőrészletből hozzávetőlegesen 3000 dinárt számolnak fel havonta. A 90 napos halasztás ideje alatt összejött 9000 dinárt elosztják a fennmaradt 150 törlesztőrészletre: a havi hitelköltségeink ez esetben csupán 60 dinárral növekszenek.
MÉRLEGELJÜNK!
A 90 napos halasztás tehát hitelenként annyi pluszköltséget jelent majd összesen, amennyi a szerződés mellékletében meghatározott kamatok összege a jegybank által meghatározott időszakra vonatkozóan. A legrosszabbul azok járnak, akik az elmúlt egy hónapban vettek fel nagyobb összegű kölcsönt, míg azok, akik a hiteltörlesztés végén járnak, szinte meg sem érzik a rendelkezés következményeit.
A mérlegeléskor vegyük figyelembe azt is, hogy ha valaki több kölcsönt is felvett, a moratórium mindegyikre alkalmazható, vagy akár hitelenként is elutasítható. Ugyanakkor ha az adós a halasztási javaslat közzététele után is folytatja a részletek rendszeres befizetését, de a rendkívüli állapot idején valami okból mégis leáll a törlesztéssel, a következő hónapban az ő esetében is alkalmazzák a moratóriumot. A bankok, illetve a lízingcégek ebben az esetben sem számolhatnak fel késedelmi kamatot, csupán a szerződésben foglalt kamatköltségeket fizettethetik meg.
Amennyiben valamilyen okból úgy döntünk, hogy mégsem fogadjuk el a Szerbiai Nemzeti Bank által meghozott hiteltörlesztési haladékot, akkor ezt a pénzügyeinket intéző bank weboldalán közzétett módon március 31-éig jeleznünk kell az illetékeseknek.
