Vidékünket járva rengeteg út menti kereszttel találkozhatunk a települések utcáin, határaiban és a szántóföldeken is. A 18. századi feszületek fából készültek, és pléhkorpusszal voltak felszerelve. A 19. század második felétől terjedtek el a homokkőből, később a nemesebb kövekből állított keresztek. A XIX. század végétől már öntött vas kereszteket is állítottak. A magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége alapítványa, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány (KÁMME) pályázatot írt ki olyan út menti keresztek felújítására, amelyeknek a korpusza bádogból készült. Ezen a szabadkai Keresztény Értelmiségi Kör sikeresen pályázott. Három vajdasági kereszt felújítására van lehetőség. A feszületek Csantavéren, Egyházaskéren és Völgyparton találhatóak. Ezek rekonstruálását és felújítását dr. Korhecz Papp Zsuzsanna, a Szabadkai Városi Múzeum festő-restaurátor művésze végzi. A részletekről beszélgettünk vele.
Miért fontos a temetői és az út menti kereszteken álló korpuszok felújítása? Milyen állapotban találta a korpuszokat?
– Ezeknek a kereszteknek elsősorban kultúrtörténeti jelentőségük van, és a népi vallásosság dokumentumai. Művészi értékkel nem bírnak. Nem lehet pontosan tudni, hogy mikor keletkeztek. Biztos, hogy volt korábbi változatuk is. Azokat a kereszteket, amelyek hozzám kerültek, valószínűleg húsz-harminc, esetleg negyven évvel ezelőtt vágták ki alumíniumlemezből, és azt festette ki valamelyik helyi, vállalkozó szellemű hívő. A keresztek a közösség megtartása szempontjából is fontosak, hiszen egy hagyományt visznek tovább a rendelkezésre álló eszközökkel. Igazából restaurálásról nem is nagyon lehet szó, hiszen amelyik korpusz meg is maradt, annak az eredeti festékrétegét a rozsda teljesen átütötte. Mivel a korpuszok használatban maradnak, a rozsda-rágta felületet le kell takarítani a fémhordozóról. Így az előző festékréteg alapján rekonstruált réteg fog felkerülni a hordozóra.
Mekkora szakmai kihívást jelent ez az ön számára?
– Ha a korpuszok bekerülnének egy gyűjteménybe, egy kiállításra, akkor lenne értelme a konzerválásnak. Mivel vissza fognak kerülni a helyükre, a fagyba, hóba, esőbe, nincs értelme konzerválni őket. A régi réteg alapján fognak elkészülni az új festékrétegek. Ez restaurálás szempontjából egy igen egyszerű, inkább alkotóművészeti feladat. A harmadik kereszt esetében elkészült a hordozó. Speciális szerszámokkal vágták ki Kovács István szabadkai műhelyében, úgyhogy nemsokára kezdődhet a munka.
Milyen festékeket fog használni a felújítás során?
– A legminőségesebb művészfestékeket fogom használni. A korpuszokat le is fogom védeni. A levédés során arra kell figyelnem, hogy a réteg ellenálljon az időjárás viszontagságainak.
