Alighogy elkezdték a svájci modell szerinti nyugdíjemelést, máris látszik, hogy mégsem felel meg igazán a szerbiai körülményeknek. Február 10-e táján várható az idei januári nyugdíj első részének folyósítása (a pontos dátum ezúttal is attól függ, hogy a folyószámlára érkezik-e a nyugellátás, vagy postán veszik fel az érintettek, esetleg a postás kézbesíti), és ekkor érkezik a tavaly kiszámított és beharangozott 5,4 százalékos emelés, azaz a fél nyugdíjjal ennek a fele. Ezt a nyugdíjnövelési arányt már az annyit emlegetett svájci képlet szerint határozták meg. Ez azt jelenti, hogy fele-fele arányban függ az átlagbér növekedésétől és az infláció alakulásától. A számítások azonban azt mutatják, hogy ha ezt a módszert alkalmazzák, akkor idővel az átlagnyugdíj nagymértékben lemarad az átlagbértől.
A svájci modell „korrigálását” Aleksandar Vučić államfő jelentette be a Prva televízió műsorában azzal a magyarázattal, hogy a nyugdíjaknak gyorsabban kell emelkedniük, mint amennyire a svájci módszer megengedi. Az elnök arra alapozza a módosítás szükségességét, hogy amikor majd Szerbiában 900 euró lesz az átlagbér (szerinte ez 2025-ben következik be), a nyugdíjak átlaga csupán 300 euró körül fog alakulni, tehát nagy lesz a lemaradás. A múlt év végén az idős korosztály járandóságának átlaga 26.344 dinár (223 euró) volt, ami az átlagbér 47,8 százalékának felelt meg. Ez nagyjából megfelelt a nyugdíjas-egyesületek elvárásának. Ezek a tömörülések 50 százalékban határozták meg az elfogadható szintet, és szerintük amikor az átlagnyugdíj az átlagbér 50 százaléka alá esik, rendkívüli nyugdíjemelést kell alkalmazni.
Az állam pénzügyi intézkedéseit gyakran bíráló Pénzügyi Tanács is azt javasolja, hogy ha hosszú távon jelentős lesz a gazdasági növekedés és ennek folyományaként a fizetések emelkedése, a nyugdíjakra szükséges összeg pedig nem haladja meg a bruttó hazai termék 10 százalékát, ami európai átlag, akkor 5 százalékos rendkívüli nyugdíjemelésre kell sort keríteni.
