Az utóbbi években viszonylag jól teljesített a globális fegyverpiac, bár nem mindegyik nagy gyártó ország elégedett az elért eredményeivel. Közéjük tartozik Oroszország is, ahol tavaly egy kicsit visszaestek az eladások.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) minapi jelentése szerint az orosz gyártók 2018-ban összesen 36,2 milliárd dollár értékű fegyvert értékesítettek. Ezzel a legális nemzetközi piac 8,6 százalékát fedték le. (A SIPRI-tanulmány a belföldi és a külföldi fegyvereladásokat egyaránt tartalmazza.)
A tavalyi visszaesést kivéve az ágazat orosz cégei az utóbbi tíz évben folyamatosan növelték eladásaikat. Elsősorban a hazai piacon, ami az ország átfogó katonai modernizációs tervének köszönhető, s csak kisebb mértékben az erőteljesebb exportnak.
A megtorpanás azonban nem vette el a kedvét a gyártókapacitásairól ismert országnak. A legális piacon ugyanis egyre nő a kereslet a hadiipari termékek iránt, így az orosz gyártmányú fegyverek iránt is. Ázsia államai az orosz (és kínai) harci eszközök legnagyobb felvásárlói közé tartoznak, de Oroszország egyre több fegyvert exportál Afrikába és a Közel-Keletre is.
A svéd törvényhozás által 1966-ban alapított SIPRI összesítéséből az is kiderül, hogy a világ száz legnagyobb fegyvergyártó vállalata 2018-ban csaknem 420 milliárd dolláros értékesítést bonyolított le, ami 4,6 százalékkal haladja meg az előző évi eredményt. A tavaly eladott fegyverek és védelmi szolgáltatások értéke majdnem a tízszerese a 2002-es eladásoknak.
A szédületes növekedés a globális fegyverpiacon egyéb meglepetésekkel is szolgált. Például azzal, hogy tavaly már a világ öt legnagyobb és legfontosabb hadiipari komplexuma amerikai volt. Ezek: a Lockheed Martin, Boeing, Northrop Grumman, Raytheon és a General Dynamics.
Az Egyesült Államokban működő hadiipari cégek ráadásul már a nemzetközi piac 59 százalékát ellenőrizték. Ebből az öt legnagyobbnak a részesedése tavaly már elérte a 35 százalékot (148 milliárd dolláros eladással). Értékesítéseik felpörgése elsősorban a hazai védelmi beszerzésekkel magyarázható. (Az amerikai exportpiacok közül a legfontosabbak a Közel-Keleten és Ázsiában találhatók.).
A világ száz vezető gyártója közül 27 európai, amelyek 2018-ban összesen 102 milliárd dollár értékű fegyvert adtak el. Itt főként brit és francia vállalatok kerültek a legnagyobbak közé. A szigetországiak eladásai ugyan hajszállal öt százalék alá estek (35,1 milliárd dollárra), de még így is megőrizték vezető szerepüket Nyugat-Európában. Megelőzve Franciaországot, amely 23,2 milliárd dollár értékű hadi eszközöket adott el, jelentősen növelve az előző évi eredményeit. Ellentétben a harmadik helyeztt német cégekkel, amelyek 8,4 milliárd dolláros összforgalmat értek el, de ezzel – éves összehasonlításban – majdnem négy százalékkal gyengébben teljesítettek.
A tíz legnagyobb gyártó között több kínai is lehet, ám a SIPRI-jelentésből ezúttal is kimaradtak. Az ok továbbra is ugyanaz, mint korábban: a kínaiaktól származó adatok megbízhatatlanok, pontatlanok. Az érintett cégek mellőzése azonban rossz ötlet, hiszen a SIPRI szerint az utóbbi tíz évben éppen Kína növelte leginkább a katonai kiadásait – csaknem 83 százalékkal. Tavaly a hadseregre 250 milliárd dollárt költött, s ezzel a második helyet foglalta el az Egyesült Államok mögött, amely 649 milliárd dollárt költött védelemre.
