2024. március 29., péntek

Európa, kereszténység és migráció

A VM4K-ban dr. Speidl Bianka tartott előadást a bevándorlás veszélyeiről és gazdasági szempontjairól

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban csütörtökön este dr. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója tartott előadást A kereszténység végveszélyben: Európa, Közel-Kelet, Migráció címmel.

Dr. Speidl Bianka a VM4K-ban (Fotó: Lukács Melinda)

Dr. Speidl Bianka a VM4K-ban (Fotó: Lukács Melinda)

Dr. Speidl Bianka a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Vallási Kultúrakutató Csoportjának a tagja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem arab tanszékének adjunktusa. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát angol, arab és történelem szakon. Angliában doktorált, modern iszlám tanulmányok témakörében. Tanult Tunéziában, Szíriában, Libanonban és Olaszországban is. Kutatási területei az integrációs modellek, a muszlim közösségek integrációjának vallási, kulturális és társadalmi aspektusai, az iszlám radikalizmus Európában, a párbeszéd színterei és kilátásai, a Közel-Kelet és Észak-Afrika régió politikai fejleményei és ezek hatásai a migrációra, a muszlim közösségek Magyarországon, valamint a erőszak formái és legitimizációja az iszlámban.

Ahogyan azt az előadás bevezetőjében hallhattuk, 2015 és 2016 folyamán Európa a menekültek és migránsok példátlan méretű és a kereszténységre nézve vészjósló beáramlásának volt tanúja, az unió pedig egy sor intézkedéssel próbálta a válságot kezelni.

Dr. Speidl Bianka az előadásában a gazdasági szempontokra és a társadalmi folyamatokra is kitért:

– Azt gondolom, hogy a migráció témakörében újat mondani már egyre nehezebb, ugyanakkor még léteznek olyan aspektusok, amelyeket talán kevésbé veszünk észre. Ilyen a társadalmi folyamatok átalakulása. Lényeges kérdés, hogy mire válasz az iszlám Európában és milyen kulturális és vallási háttérrel érkeznek azok az emberek, akik nagy tömegben áramlottak be. Nem csupán az elmúlt három-négy évben, hanem évtizedekkel visszamenőleg, így lassan már tíz százalék arányszámban képviseltetik magukat az EU-n belül. Gyakran tesszük fel azokat a kérdéseket, hogy a migráció jó vagy rossz, veszélyes vagy ártalmatlan, természetes vagy mesterségesen generált és valamiféle támadás-e Európa ellen. Minderre nehéz választ adni. Kutatóként nem állíthatom, hogy egyértelműen rossz, ugyanakkor jónak sem minősíthetem. A migráció nem is erről szól, hanem arról, hogy életveszélyben levő vagy gazdasági nehézségekkel küzdő emberek olyan területekre vándorolnak, ahol biztonságot és jobb megélhetést remélnek. Fontos kérdés, hogy a befogadó területeknek van-e érdekük abban, hogy ezeket a tömegeket befogadják. Európa ebből a szempontból megosztott, hiszen Nyugat-Európa egy olyan terület, amelynek múltja a gyarmatosítással áll összefüggésben és az elmúlt évtizedekben a gazdasága főleg arra épült, hogy hasznot húzott a korábban gyarmatosított területekről nagyobb lélekszámban érkezett gazdasági bevándorlókból, munkavállalókból. A gyarmatosító nyugati országokban a migrációszemlélet gazdaságilag és kulturálisan is radikálisan eltér Európának attól a részétől, ahol nincsenek ilyen hagyományok és másmilyen a gazdasági szerkezete. Gazdasági szempontból a mai napig is vannak európai országok, amelyeknek megéri a migránsok érkezése – hallottuk egyebek közt dr. Speidl Biankától.