A Kortárs Galériában kedden este Kucor Tamara művészettörténész A virágok királynője: Rózsa a művészettörténetben címmel tartott előadást, amelyre Selma Đulizarević Karanović belgrádi művésznő, Mese a Láthatatlanról és Csipkerózsikáról című kiállításának lezárásaként került sor. Az egybegyűlteket Blaskó Árpád, a Kortárs Galéria igazgatója köszöntötte, aki egyben bemutatta az előadót is. Kucor Tamara 1995-ben született Szabadkán. A művészettörténet alapképzést a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte el tavaly. Jelenleg mesterképzésen van, és a szabadkai Kortárs Galéria kurátor gyakornoka. A vetítéssel egybekötött előadáson Kucor Tamara reprezentatív alkotások által mutatta be a rózsa jelentéstartalmának változását, az ókortól a napjainkig:
Kucor Tamarát Blaskó Árpád mutatta be a közönségnek (Fotó: Lukács Melinda)
– A rózsa a művészettörténet gyakori motívuma és fontos szimbóluma. Jelképezheti a szerelmet, a halált, a termékenységet, a mártírságot… Kinézetével, különböző színeivel, bódító illatával, számos képzőművészt és írót ihletett meg. Korszakoktól függő és független jelentései is vannak. Szinte nem is létezik másik növény, amely ennyire szerteágazó értelmezéssel, a kezdetektől mostanáig, hasonló folytonossággal jelenik meg a művészetekben. A legrégebbi rózsaábrázolás a Kréta szigeten található, 3500 éves A kék madaras freskó nevet kapta. A knósszoszi palotában fedezték fel a 19. század második felében. A rózsa hozzátartozott az ókori görögök mindennapjaihoz is. Szapphó is említi, ő nevezte el a virágok királynőjének. A rómaiaknál a rózsa szeretete szenvedéllyé vált. A kora keresztények viszont elutasítóak voltak a rózsa irányába, a bujaság és a testiség virágának tartották, de a kereszténység fejlődésével elfogadottá vált és Mária virága lett. A történelem során számos érdekfeszítő történettel találkozhatunk, amelyek a rózsához fűződnek. A szecesszió sem volt közömbös a rózsa iránt, városunkban a Strossmayer utcában található Roznofszky-palotán is megjelent a rózsa díszítés. A rózsa fontos szerepet játszik a népművészetben, de előfordul az is, hogy a giccs áldozatává esik. Vass Szabolcs, azaz Rokon Ilonka tudatosan foglalkozik a giccsesztétikával a vajdasági hétköznapra reflektálva, és gyakran használja a rózsa motívumot – hallottuk egyebek közt Kucor Tamarától.
