2024. április 25., csütörtök
BRASSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL

Alkotmányos álság

Teljében az alkotmányos válság Romániában, miután az államfő nem hajlandó végrehajtani az Alkotmánybíróság utasítását.

A Romániát kormányzó szociálliberális koalíció elegendő bizonyítékot gyűjtött ahhoz, hogy felvesse: a Nyugat által feltétel nélkül támogatott Korrupcióellenes Ügyészség (KÜ) számos visszaélést követett el, számára nemtetsző vagy kényelmetlen politikusok karrierjét törte derékba azzal, hogy őrizetbe vette őket, sajtóban szellőztette meg az – ahogyan később kiderült – alaptalan vádjait. Az már semmit sem segített a politikusokon, hogy a bíróság esetleg ártatlannak találta őket. (Magyar közéleti személyiségek is a KÜ áldozataivá váltak, köztük Nagy Zsolt volt távközlési miniszter, a Magyarországra menekült Markó Attila vagy Kolozsvár volt alpolgármestere, Horváth Anna.) Ráadásul az is kiderült, hogy a KÜ törvénytelenül együttműködési szerződést kötött a Román Hírszerző Szolgálattal, amely ennek értelmében bizonyítékokat szállított az előre kitervelt ítéletek igazolásához.

Ezek után az igazságügyi miniszter, Tudorel Toader kérte a KÜ főügyészének menesztését, amit Klaus Iohannis megtagadott. A miniszter ekkor az Alkotmánybírósághoz fordult, amelyik megállapította, hogy az államfőnek kötelessége aláírni a miniszter kérését.

Noha az Alkotmánybíróság döntése a Hivatalos Közlönyben való megjelenés pillanatától kötelező, az államfő egy hét elmúltával sem hajlandó végrehajtani. Igaz, nem mondta, hogy nem fogadja el a döntést, csupán annyit mondott, hogy előbb többször is el kell olvasnia az Alkotmánybíróság motivációját, amíg azt megérti.

Nem! Az államfő nem diszlexiás, és nem is gyengeelméjű! Számára ez az egyetlen mód, amellyel betöltheti a magára vett – ugyan az alkotmány szellemétől idegen – ellenzéki szerepet. Ha csak ideig-óráig is. A romániai ellenzék a magyarországinál is gyengébb, Iohannis az egyetlen, aki a szociálliberális koalícióval egyet nem értőket képviseli a román politikában. Így nem írhatja alá a KÜ főügyészének visszahívását anélkül, hogy ne veszítene szavazatokat a jövő évi elnökválasztás már elkezdődött kampányában. Azt sem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság döntését, mert így azzal vádolható, hogy törvényt sértett.

A szociálliberális koalíció meglebegtette Klaus Iohannis felfüggesztésének lehetőségét, ez azonban könnyen növelhetné az államfő népszerűségét, ami a kormánypártoknak nem céljuk.

Így, ebben a „róka fogta csuka – csuka fogta róka” helyzetben az elmúlt héten sem történt semmi, ami megváltoztatta volna az országot. Legfeljebb annyi, hogy a KÜ által megvádolt és Szerbiában menedékjogot kérő kormánypárti Sebastian Ghiţát – akinek titkosszolgálati kapcsolatai közismertek – a bíróság minden vádpont alól felmentette, újabb csapást mért ezzel az amúgy is megroggyant KÜ-re.

Az alkotmányos válság valójában álságos vita. A KÜ személyválogató korrupcióellenes harca mellett a kormánykoalíció a KÜ teljes ellehetetlenítését kívánja elérni, így megmenekülnének azok a vezető pártpolitikusok, akiknek vaj van a fejükön.