2024. április 18., csütörtök

MagyarZó Pistike messéi

Atatának már a könyökén jön ki Harry herceg meg a Meghan hercegnő!

– Nem tudsz valami másról mesélni, Tematild? Már nagyon unom őket, napok óta mást se hallok tőled, mint azt, hogy így a herceg meg úgy a hercegkisasszony. Mi közünk nekünk, csóró balkániaknak hozzájuk, meg egyáltalán a díszes londoni menyegzőjükhöz? Engem például sokkal jobban izgat, hogy kirúgják-e a Vulint a kormányból a legújabb kijelentése miatt.

– Ne legyél már ilyen prózai, Tegyula. Az a közünk, hogy ilyen látványosságban nem minden évben van részünk, a Vulint meg mindennap hallgathatod. Micsoda ruhaköltemények, micsoda elegancia! Láttad, hogy miben jelent meg az Erzsébet nagymama? Ő még kilencven esztendősen is ragaszkodik a pasztellszínekhez, rajtam meg hogy kifogásoltad a múltkor, amikor azt a mogyorószínű rucimat vettem fel a színházba…

– Majd ha te is canterburry hercegnő leszel, akkor rajtad sem fogom kifogásolni, Tematild.

– És az a sok híresség, az elegánsabbnál elegánsabb hollywoodi sztárok! Köztük a George Clooney a bájos lányával…

– Bocsánat, szomszédasszony: nem a lányával, hanem az ifjú feleségével – igazítá ki őt a Zacsek, aki szintén alaposan tájékoztatva van a felesége meg az anyósa által. – Mert arrafelé ez a divat a korosabb férfiaknál, hogy lehetőleg ifjú nejük legyen… Az én anyósom meg a kalapjaikat csodálta, pláne a malomkerék nagyságúakat! Rögtön elő is szedte a szekrény aljából a leánykori szalmakalapját, oldalt két kis kanárisárga pintyőkével. Azt mondja, vasárnap azt fogja felvenni a templomba, hadd higgyék az irigy barátnők, hogy direkt Londonból érkezett a királyi lakodalomból.

– Jól is teszi! – válaszola amama. – Csak vágjon fel a kedves anyósa a pintyőkéivel, legalább egy kis színt hoz ebbe a mi egyhangú világunkba. Olyan jó egy kicsit belefeledkezni a tündérmesékbe!
Atatának erről rögtön eszébe jutott az a régi tündérmese, amit a felejthetetlen Ferenczi Jenő színművész barátja szokott előadni a Magyarzó-élőújságokon a közönség legnagyobb örömére.

Egy fiatal fiú eltéved az erdőben, egyszercsak találkozik egy borzasztóan vén, iszonyatosan csúnya vénasszonnyal.

– De örülök, hogy találkoztunk, fiacskám! – szól a banya. – Tudd meg, hogy én egy elvarázsolt, csodaszép herceglány vagyok, csodás idomokkal. És ha magadévá teszel, azonnal visszaváltozom szép, fiatal szexbombává, és mellé megkapod a betétkönyvemet is rengeteg euróval.

A srác nem nagyon hisz a szipirtyónak, de azért piszkálja a dolog fantáziáját, pláne a bankbetét! Végül legyűri magában az undort, és eleget tesz a kérésnek. El is alszik rögtön, de amikor felébred, meglepetve látja, hogy ugyanaz a csúf, vén csoroszlya fekszik mellette, akit néhány órával korábban megismert.

– Hát te?! Nem azt ígérted, hogy gyönyörű szexbombává változol? És hol a pénzed?

– Mondd, hány éves vagy te, fiacskám?

– Húsz.

– Na, szégyeld magad! Húszéves vagy, és még mindig hiszel a mesékben?

A Zacsek szerint a viccbeli ifjonc csakis idevaló lehetett, hogy így felült a vén boszorka meséjének. Merthogy nálunk szokás, hogy a jónép elhiggye a közelgő jólétről meg aranykorról szóló tündérmeséket, pedig már annyiszor becsapták!

– Én már el is felejtettem volna, de tegnap hallom a tévében a Vucsicstól, hogy már tulajdonképpen meg is kezdődött az aranykor – kommentelé amama. – Csak én valahogy nem vettem észre. És állítólag 2022-ig fog tartani, úgyhogy addig kell megragadni az alkalmat, és lecserélni a tönkrement gépeinket.

– Várjál, Tematild – inté őt atata. – Egy feltételhez kötötte az elnök az aranykort: ha sikerül megőrizni a békét és a stabilitást, amiről ő fog gondoskodni. Ám ha nem sikerül neki, hát akkor nincs aranykor.

– Lehet, hogy tényleg ez a terve – kapcsolóda a témához a szakértő Zacsek –, csak az a baj, hogy nagyon sokan vannak ebben az országban, akik éppen az ellenkező irányba húznak. Itt van elsőként ez a díszes volt júlos káder, a Vulin. Mit nem adna, hogy összerúgjuk a port az uniósokkal, és lemondjunk a csatlakozásról! Ez a titkos vágy vezérelte akkor is, amikor a napokban kijelentette: ha Brüsszelnek Koszovó elismerése kulcsfontosságú, akkor Szerbiának változtatnia kell külpolitikáján. Ami azt jelenti, hogy a ruszki bratyók felé kell fordulnunk!

– Azért nem eszik olyan forrón a kását, Zacsek – nyugtatá őt atata. – A Vulin csak szeret nagyokat mondani, megjátszani a halljakendet, aztán ha a fejére koppintanak, rögtön elhallgat. De hogy meddig tűrik a handabandázását, azt nem tudom.

Atata szerint a Vulin is pont olyan, mint a viccbeli Aljosa, aki bemegy a kocsmába és elkiáltja magát:

– Vodkát mindenkinek!

Hatalmas a lelkesedés a teremben, mindenki örül. Ám amikor fizetni kéne, Aljosa észrevétlenül kisétál. A csapos utánamegy, és jól eltángálja.

Emberünk másnap megint betér a kocsmába és elkiáltja magát:

– Vodkát mindenkinek!

Majd a csaposra tekint:

– Te nem kapsz, mert ha iszol, akkor rögtön verekedsz.

PISTIKE, prózai ifjonc és aranykor-élvező