2024. április 24., szerda
BRASSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL

Gyűlöletbeszéd a kisebbségek ellen

Az ActiveWatch nevű bukaresti sajtófigyelő civil szervezet évente közzéteszi jelentését a gyűlöletbeszéd romániai helyzetéről.

A hét elején nyilvánossá vált jelentésében az ActiveWatch megállapítja, hogy Romániában főleg a magyarok, romák és szexuális kisebbségek ellen irányulnak a média vagy közéleti szereplők intoleráns és gyűlöletkeltő megnyilvánulásai. Figyelmeztető jel, hogy a magyarok a felsorolásban az első helyen szerepelnek, míg korábban – a kétezres évek elején – még a nem túl gyakori célpontok között említettek minket. Azok az évek voltak, amikor a magyar érdekvédelmi szervezet nélkül sem kormányozni nem lehetett volna az országot, sem teljesíteni a nyugat támasztotta, ám azóta betartásuk ellenőrzésétől eltekintett feltételeket. Ma már azonban a huliganizmus és a politikai huliganizmus a divat Romániában.

A médiafigyelő szervezet a magyarok elleni többségi támadások közt említi a Sepsi OSK székelyföldi futballcsapat mérkőzésein rendre elhangzó idegengyűlölő rigmusokat és a lelátókon történő megnyilvánulásokat. Az ActiveWatch aggasztónak találja azt is, hogy a bukaresti hatóságok és a román sajtó a magyar autonómiatervezeteket, törekvéseket veszélyforrásként állítja be, kvázi nemzetbiztonsági kockázatként tekint a magyar kisebbségre.

Konkrét példákat is szállít a jelentés. Köztük a székelyek egykori nagy barátjának, Traian Băsescu volt államfőnek a kirohanását, miszerint az RMDSZ javaslata, hogy március 15-ét ünnepnappá nyilvánítsák, valójában a románok megalázása saját hazájukban. Továbbá utal a jelentés Mihai Tudose volt miniszterelnök elhíresült akasztásos fenyegetésére is, miszerint mindenki lógni fog, aki az autonómiáról mer beszélni!

Az ActiveWatch megállapítja azt is, hogy a sugárzott sajtó felügyeletével megbízott médiahatóság, az Audiovizuális Tanács tavaly ritkábban, igaz, hogy nagyobb összegű bírságokkal sújtotta gyűlöletbeszéd miatt a tévés társaságokat. Ami pedig ugyancsak beszédes, hogy a hazai bíróságok tavaly egyetlen egy esetben jártak el a Btk.-nak a gyűlöletkeltést hat hónaptól három évig terjedő börtönnel vagy bírsággal sújtó 369-es paragrafusa alapján.

A bírságok, büntetések amúgy nem elrettentőek. A hivatásos és amatőr gyűlöletkeltők – esetleg azok, akik támogatják őket – mellényzsebből kifizetik a bírságot, mert az ismertség, a népszerűség, amit ezzel szereznek a delikvensek, mérhetetlenül nagyobb hasznot hoz a többségi mákony, kisebbségek elleni méregkeverés konyhájára.

Az ActiveWatch végül megállapítja, hogy Romániában az állami hatóságok korlátozni próbálják a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánítási jogát, a magyar kisebbség pedig védtelen a diszkriminációval szemben.