Csak részben elégedettek a szerb államvezetés képviselői az Európai Bizottság aktuális, Szerbia európai integrációs előrehaladásáról szóló jelentésével. A témával kapcsolatban felszólaló tisztségviselők az EB némely elmarasztaló észrevételével kapcsolatban értetlenségüknek adtak hangot, főleg a sajtószabadsággal kapcsolatos negatív töltetű megállapítások tekintetében.
Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter szerint az a legfontosabb, hogy a jelentésben egyetlen olyan területet sem jelölt meg az EB, amelyen Szerbia visszafejlődött volna. Egyes területeken jelentősnek értékelték Szerbia előrehaladását, más területeken kevésbé, ugyanakkor fontos, hogy szinte minden egyes vizsgált terület tekintetében előrehaladást fedezett fel az EB. Joksimović reméli, hogy a június végén esedékes kormányközi konferencián kettőnél több tárgyalási fejezet nyílik meg. Szerbia a 35 tárgyalási fejezetből eddig 12-t nyitott meg, kettőt pedig ideiglenesen azonnal le is zárt.
– Az EB értékelése szerint részleges előrehaladás történt az igazságügy reformjának a területén, ugyanúgy, mint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében, ugyanakkor további igyekezetre szólítják fel Szerbiát. A sajtószabadság tekintetében az EB megállapította, hogy a kormány aktív ezen a területen, előrelépés azonban mindez ideig nem történt. A kormány fontosnak tartja a jelentésbe foglalt észrevételeket, és eljár azok értelmében – fogalmazott Joksimović.
Ana Brnabić miniszterelnököt elsősorban az háborította fel, hogy az EB a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás témájában újfent elmarasztalta Szerbiát. Bármikor rendelkezésére áll a sajtó képviselőinek, és bármikor hajlandó a média helyzetéről, illetve annak jobbá tételéről beszélgetni – emelte ki a kormányfő. Mint hozzátette, a legtöbb észrevétele a jelentés joguralommal kapcsolatos fejezetének tekintetében van. A szerb kormány feladata, hogy ezekről az észrevételekről párbeszédet kezdjen az EB-vel, az EU szerbiai küldöttségével, valamint az EU tagállamaival, és ennek során rámutasson, hogy Szerbia ezen a területen számos tekintetben fejlődött, és ez nem tükröződik a jelentésben – jegyezte meg Brnabić. Mint hozzátette, felfoghatatlan, hogy Szerbiát elmarasztalják, miközben Pristináról elismerően szólnak, amiért lépéseket tett a koszovói szerb községek közössége megalapításának ügyében, holott Pristina valójában az égvilágon semmit nem tett ezen a téren.
