Harc a munkaerőért

Csite András: A magyar gazdaságpolitika és nemzetpolitika között egyértelmű feszültség figyelhető meg

P.E.

2017. július 12., 09:01 >> 2017. július 12., 20:27

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Európa a világ azon térségei közé tartozik, ahol a társadalom egyre öregszik, és ezzel a folyamattal párhuzamosan csökken a munkaképesek száma. Mindennek következtében a fiatalok több szempontból is a kontinens egyik legnagyobb értékévé avanzsáltak. Az országok szinte egymást versengve próbálják megszerezni azokat, akik képesek működtetni az ország összes motorját. Kimutatások igazolják, hogy minél kevesebben dolgoznak egy országban, annál nagyobb az egy főre jutó államadósság, az államoknak valahonnan pótolniuk kell a hiányt, így valószínűleg a munkaképes, valamint a nyugdíjas társadalmat fogják tovább terhelni, valamint magasabb járulékokat kell fizetni, továbbá csökkennek a nyugdíjak.

Csite András: Magyarországon nagy a tőkebeáramlás, sok a munkahely, de a felkínált fizetés nem vonzó a magyarországiak számára, ezért a Kárpát-medence kevésbé fejlett magyar térségeiből vonzzák a magyarokat Magyarországra

Csite András: Magyarországon nagy a tőkebeáramlás, sok a munkahely, de a felkínált fizetés nem vonzó a magyarországiak számára, ezért a Kárpát-medence kevésbé fejlett magyar térségeiből vonzzák a magyarokat Magyarországra

Bár a közvélemény szerint napjaink fiataljaitól nem sok jóra lehet számítani, hatni pedig még kevésbé lehet rájuk, a személyes tapasztalatok ennek éppen az ellenkezőjét igazolják – mutatott rá előadásában Csite András közgazdász, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ alapítója, ügyvezető igazgatója a hétfőn Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Magyar fiatalok a Vajdaságban címmel megtartott tanácskozáson.

Az emberi erőforrás tekintetében két kihívással szembesül a Kárpát-medence: egyrészt Nyugat-Európa erőforrás-elszívásával, amely a szakképzett és tehetséges magyar fiatalokat célozza meg, másrészt pedig a gyermekvállalási kedv csökkenésével – emelte ki Csite András a Kossuth rádió és lapunk újságírójának nyilatkozva. Szavai szerint ezek a kihívások nemcsak a Kárpát-medence magyarságát, hanem Kelet- és Közép-Európa szinte összes társadalmát érintik, egyelőre talán csak a romákat nem.

– A magyar gazdaságban komoly feszültség alakult ki. Elfogyott a megfelelő munkaerő. Két nagy forrása maradt a munkára fogható embereknek, egyrészt a közfoglalkoztatottak, másrészt pedig a határon túli térségekben élő magyarok. A határon túli magyar területeken megjelentek a magyarországi munkaközvetítők, és az ott megszólított „vendégmunkásokkal igyekeznek feltölteni a Magyarországon nyíló munkahelyeket. Ezt fenntarthatatlan folyamatnak tartom, és remélem, hogy előbb vagy utóbb Magyarországon növekszik a magas hozzáadott értékű, azaz magasabb bérezésű munkahelyek száma, így azok, akik alacsony bérezésű állásokat kínálnak, azokba a térségekbe vándorolnak át, ahol alacsonyabb az életszínvonal, Észak-Afrikába, Kelet-Európába vagy a Balkánra. A Magyarországra érkező nyugati vállalatok gyakran egymással egyeztetve határozzák meg a megkereshető legmagasabb bért. Ezek a viszonyok addig tartanak, amíg valaki ki nem lép közülük. A dolgozók pillanatnyilag úgy lépnek ki, hogy elmennek Nyugatra, de Magyarország, illetve az egész Kárpát-medence térségén belül is elindult egy elszívási folyamat. Nem ez a megoldás, hiszen nincsen elegendő ember, akit a különböző térségek egymástól elcsábíthatnak. A bérek hiteles emelkedésében és a magasabb béreket nem vállaló cégek elköltözésében rejlik a megoldás gyökere – taglalta Csite András.

A szakértő a magyar gazdaságpolitika és nemzetpolitika viszonyára is kitért előadásában, de a beszélgetés során is. Értékelése szerint a kettő között egyértelmű feszültség figyelhető meg. A gazdaságpolitikai törekvések a munkahelyek számának növelésére irányulnak, ez pedig ahhoz vezet, hogy a vállalatok a határon túli magyar munkavállalókra is igényt tartanak. Magyarországon nagy a tőkebeáramlás, sok a munkahely, de a felkínált fizetés nem vonzó a magyarországiak számára, ezért a Kárpát-medence kevésbé fejlett magyar térségeiből vonzzák a magyarokat Magyarországra – nyomatékosította a szakértő. A külhoni magyarok szülőföldjükön való megtartását célzó nemzetpolitikai intézkedésekkel az ilyen jellegű gazdaságpolitika szembe megy – hangsúlyozta Csite András, mondván, hogy ezeknek a feszültségeknek a tényével érdemes lenne mielőbb szembesülni, hogy a gazdaságpolitika és a nemzetpolitika kezelni tudja őket. Magyarország gazdaságfejlesztési programja is ezek ellen a folyamatok ellen próbál hatni, tette hozzá beszélgetőpartnerünk, majd a vajdasági magyar politikum szerepét emelte ki. A Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a szerbiai kormányzati köröket támogató struktúrák feltehetőleg egy versenyképes Szerbiának a kialakításában érdekeltek, hangsúlyozta, hozzátéve: hiszi, hogy amennyiben Szerbia nem követ el hatalmas hibákat, az európai integráció előrehaladtával elindul a gazdasági növekedés, és azok a vállalatok, amelyek az EU peremterületein most nem találnak megfelelő munkaerőt, végül megjelennek az országban.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap