2024. március 29., péntek

Akik az egész világot hallgatják

Az adai rádióamatőrök tavaly eredményesen versenyeztek Völgyparttól Albániáig

Az adai Hertz Rádióamatőr-klubnak mostanság negyven tagja van, közülük húszan aktívak, akik az elmúlt évben eredményesen versenyeztek hazai és külföldi helyszíneken, Völgyparttól Albániáig. Továbbá a teljes felszerelés kitelepítésével, ami nagy logisztikai feladat, közös terepi rádiózást bonyolítottak le a Szelevényi-pusztán és a mokrini túzokrezervátumban, amivel népszerűsíteni kívánták világszerte ezeket a természetvédelmi területeket.

Kéki László, a Hertz elnökségi tagja elmondta, hogy a rádióamatőröknek továbbra sincs Adán megfelelő helyiségük, ahol antennát tudnának szerelni és telepíteni, valamint rádiókészüléket elhelyezni, miután meghatározatlan időre kénytelenek voltak elhagyni az ORTC épületét, amelyet kollégiummá építettek át. Ezért a tevékenységüket a kitelepülések mellett otthonról végzik, valamint az utóbbi időben szorosan együttműködnek a zentai rádióamatőr-klubbal, amely rendelkezik megfelelő klubhelyiséggel. Az adai rádióamatőrök a zentai klub színeiben több versenyen is indultak az elmúlt évben.

Kéki László megjegyezte, hogy a rádióamatőr elsődleges feladata, hogy összeköttetést teremtsen más rádióamatőrökkel a világ különböző részein a számukra meghatározott rádiófrekvencián. A rádióamatőrnek ehhez rádiókészülékre és antennára van szüksége, valamint hívójelre, amellyel azonosítják, hogy melyik országból származik. A kommunikáció folyhat távíróval morzézva vagy élőbeszédben angolul, de akár eszperantó nyelven is, illetve újabban már elektronikus módon, amikor a rádióamatőr rádióhullámok segítségével számítógépeket kapcsol össze. A rádiós kapcsolatokat pedig igazolólapokkal is bizonyítják. Vannak olyan mozgalmak, amelyek az alapján rangsorolják a rádióamatőröket, hogy hány országból van igazolólapjuk. Kéki László szerint a rádióamatőrködés szépségét az adja, hogy sohasem tudni, ki válaszol a hívásra, egy szőke svéd vagy egy csokoládébarna afrikai. A rádióamatőrködést igyekeznek népszerűsíteni olyan országokban is, ahol ezt kevesen művelik.

Kéki László és Baricsek László, a zentai rádióamatőr-klub alelnöke így jutott el 2014 novemberében Albániába, ahol az Ohridi-tó partján vettek részt az amerikai rádióamatőr-szövetség által kiírt világversenyen. A két vajdasági férfi albániai rádióamatőrök segítségével kapta meg a rádiózáshoz szükséges engedélyt az ottani telekommunikációs minisztériumtól.

– A versenyen Baricsek László a tizedik helyen végzett, jómagam „csak” a tizenötödik helyet szereztem meg – mesélte Kéki László. – Természetesen új albán rekordot állítottunk föl. Nagyon jót rádióztunk. A verseny kiváló tapasztalatszerzés volt, mivel a tó is kihat a rádióhullámok terjedésére, valamint a tengerszint feletti magasság is, mert a hegyekben voltunk. A korábbi tapasztalatok alapján 2015-ben újabb expedíciót szerveztünk Albániába, hogy ismét részt vegyünk ugyanazon a világversenyen, amelyet minden évben november utolsó hétvégéjén tartanak meg. Ezúttal már ismertük a helyet és azokat a kihívásokat, amelyeknek eleget kellett tennünk. Most már egy nagyobb expedíciót szerveztünk, amely nemzetközi volt, mivel egy budapesti rádióamatőr, Váradi Péter is csatlakozott hozzánk, akivel már régóta ismerjük egymást. Az expedíció tagja volt még Baricsek László és felesége, Piroska, aki nem versenyzett, valamint a tornyosi Kecskeméti Tibor, aki szintén a zentai klub tagja. Az expedícióra olyan felszerelést vittünk, amit könnyen összeszerelhettünk a helyszínen. A felszerelés két autóba fért csak be. Két rádiós felszerelést vittünk magunkkal, két állomással dolgoztunk a versenyen, amelyen ez alkalommal sokkal több rádiókapcsolatot létesítettünk, mint az előző évben. Én az előző versenyen 2190 összeköttetést létesítettem 48 óra alatt, 2015-ben már mintegy 3300-at. A verseny célja, hogy minél több országgal teremts összeköttetést, amiről naplót vezetsz, majd ezt eljuttatod a szervezőknek, akik ez alapján rangsorolják a résztvevőket. Az előzetes eredményeket látva a többieknek is nagyon jól sikerült a verseny. A szabályok szerint a verseny 48 órás, amiből 36 órán át lehet dolgozni. Ez egy rövidhullámú távírós verseny volt, amelynek végeredményét a következő évi versenyre tudjuk meg – közölte Kéki László.

Az adai rádióamatőrök az elmúlt év júliusában részt vettek a Vajdasági Rádióamatőr-szövetség által kiírt URH-s versenyen, a Tesla-emlékversenyen is. Kéki László megjegyezte, hogy az adai csapat a völgyparti szélmalom tetején helyezte el az antennát, s a 24 órás versenyen soha ilyen jó eredményt nem értek el, mint legutóbb. Sikerült összeköttetést teremteniük a környező országok mellett dél-németországi, csehországi, szlovákiai, ukrajnai, szlovéniai és ezen a hullámhosszon ritkaságnak számító olaszországi rádióamatőrökkel.

Az idén is szeretnének ismét részt venni az albániai versenyen, valamint több kitelepülést is terveznek, köztük a Csóka környéki Sóskopóra, hogy így népszerűsítsék ezt a természetvédelmi területet.