A Facebook cég azután is figyelheti a felhasználók internetes tevékenységét, miután azok elhagyták az oldalt. Az új feltételeket előzőleg minden tagjával elfogadtatta a cég.
Az adatvédelmi szabályozás módosítása január 30-án lépett életbe. A közösségi oldal vezetése közölte: üzenetben és e-mailben értesítette felhasználóit a módosításról. Az Independent beszámolója szerint a Facebook mostantól kezdve minden felhasználót követhet internetszerte, beleértve a szintén a tulajdonában levő más alkalmazásokban végzett műveleteket, például az Instagram képmegosztó oldalon közzétett posztokat is.
A vállalat szerint az új szabályzatot azért hozta meg, hogy a begyűjtött adatok segítségével a weboldalon megjelenő hirdetéseket és egyéb tartalmakat a felhasználók személyére szabja a felhalmozott adatok segítségével. Ezzel a lépéssel könnyebben módosíthatják a felhasználók a reklámozással kapcsolatos beállításokat. Továbbá letilthatják azt is, hogy az adatokat felhasználva más weboldalak is mutassanak személyre szabott hirdetéseket.
Ugyanakkor ahhoz, hogy egy felhasználó teljes mértékben kivonja magát az internetes követési rendszerből, az Európai Digitális Reklámszövetséghez kell fordulnia.
Az új rendelettel egyelőre még nem kavart hatalmas port a Facebook a kibervilágban, a cégnek azonban már voltak komolyabb problémái az adatbiztonsági intézkedései miatt.
A múlt hónapban például egy osztrák bíróság bejelentette: zöld utat adhat annak a polgári kezdeményezésnek, amely beperelné a céget, éppen a weboldalon megadott információkkal való visszaélése miatt. Max Schrems jogász fordult hivatalosan a bírósághoz a kérvénnyel, amelyben 25 ezer felperes neve szerepel Európából, Ázsiából, Latin-Amerikából és Ausztráliából.
Az érintettek fejenként egy szimbolikus összeget, 500 eurót (vagy 560 dollárt) követelnek a Facebooktól, mivel szerintük a cég visszaélt személyes adataikkal, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM kódnevű programjának keretében, amelyből aztán a méltán híres Snowden-ügy is kirobbant.
Mint ismeretes, a PRISM-program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltatócégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi az NSA, így magánszemélyek e-mailjei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.
A szóban forgó perhez még további 50 ezer felperes csatlakozhat. A Facebook még nem foglalt állást az előállt helyzettel kapcsolatban. Azt még nem tudni, hogy vajon időhúzás miatt, vagy csakugyan azt várják, hogy az osztrák bíróság teljes mértékben megalapozottnak találja a per lebonyolítását.
Wolfram Prokusch, a felperesek ügyvédje idevágóan megjegyezte, hogy átvizsgálták a Facebook összes ellenvetését az ügyben, és egyértelműen megállapítható, hogy kifogásaiknak nincs szilárd jogi alapjuk.
– Valószínűleg csak késleltetni próbálják az ügyet – vélte az ügyvéd.
Dr. Németh Gabriella magyarországi ügyvéd egy 2012-es interjúban megjegyezte, hogy a Facebook „lazasága” a személyes adatok védelmének tekintetében részben az idevágó amerikai jogkeret természetéből adódik. Az USA-ban például már régóta elkérhetik érintettektől a közösségi oldalon használt bejelentkezési jelszót is munkatárgyalások esetén. Akkoriban úgy nyilatkozott, hogy ilyesmi Európában nem állná meg a helyét. Mint megjegyezte, az európai jogokban sokkal erősebb hagyományai vannak a személyes adatok védelmének, mint Amerikában.
Véleménye szerint egy közösségi portálra való belépéshez szükséges jelszó akár olyan személyes adatnak is minősülhet, mint a személyes adószám vagy a születési dátum, vagy az e-mail fiókunkhoz kapott belépési azonosító, amelyet csakis a jogosult kifejezett beleegyezésével lehet megkapni vagy használni.
