2024. március 29., péntek

Ünnepelt Bácsgyulafalva

Kétnapos ünnepet tartottak a falu telepítésének 130. évfordulóján

A Karóünnep 1883. október 29-étől Bácsgyulafalva, illetve Telecska évente megünnepelt dátuma e nyugat-bácskai faluban. A Szajánról és környékéről érkezett telepesek ugyanis ekkor foglalhatták el a számukra kijelölt 500 házhelyet és négy katasztrális hold művelhető területet, odahaza ugyanis a 12 éven át tartó árvíz miatt képtelenek voltak fizetni kötelezettségeiket, így olyan helyre menekültek, ahol árvíz nem fenyegetheti őket. Szerencsére akadt vezetőjük, akit viszont többször bebörtönöztek, de végül kiharcolta, hogy a mai Bácsgyulafalva helyén 500 portát kapjanak, és ennyi család ide is települt, bízván abban, hogy a magukkal hozott dohánytermesztési ismeretek megtartják őket választott hazájukban. Megmaradtak, fejlődtek, a dohány fölépítette a falut, ma viszont már egyre kevesebben foglalkoznak ezzel a mezőgazdasági kultúrával.

Az elmúlt szombat délután a temetőben koszorúzást tartottak, a telepítést vezető, az első helyi „bíró”, Sipos György és az első magyar katolikus telepesekkel Szajánból érkező tanító, Nagy József sírjánál, ahol Keszég Kornél, a hk tanácselnöke és Égető Éva, a helyi művelődési egyesület elnöke helyezte el az emlékezés virágait. Ezt követően kiállítás nyílott a magyarországi, csátaljai Díszítőművész Szakkör és a bácsgyulafalvi Pünkösdi Rózsa kézimunkacsoport tagjainak alkotásaiból. A délután során hálaadó szentmisét mutattak be a Magyarok Nagyasszonya-templomban. A művelődési műsorban föllépet a csátaljai Népdalkör, a tápai Hagyományőrző Egyesület és a kartali Nefelejcs Népzenei Együttes.

Vasárnap délelőtt könyvbemutatóra kerül sor. Dr. Lábadi Károly Dohányos falu címmel foglalta össze Bácsgyulafalva történetét, a dohánytermesztés hagyományát és szókincsét, folklórelemeit. A CD-melléklettel megjelent kiadvány gondozója a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. A szerzővel Fekete J. József irodalmár beszélgetett a falu múltjáról, a telepes lét mibenlétéről, a dohányszótárról, az egykoron 500 iskolaköteles diákról és a háromezer lakos mindennapi életéről. A rendezvény keretében a szabadkai Juhász Zenekar a helybeli Égető Emese, illetve a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gyermekcsoportja és citerazenekara közreműködésével zenében is végigkísérték a falu fennállásának 130 évét. A műsor keretében archív fölvételekről szólalt meg Pecsenka Andrásné Sötét Katalin, Báló Ferencné Tóth Ágnes és Szekeres Rozália, hagyományos dalokat, illetve népszokásokat idézve.